Tóth Sára

Drasztikus lehűlés vet véget a kánikulának, széllel és esővel csap le a hidegfront Drasztikus lehűlés vet véget a kánikulának, széllel és esővel csap le a hidegfront

Kedden és szerdán még 36 fok is lehet, aztán bezuhan a hőmérséklet.

tegnap, 06:16

Kitálal az Onkológiai Intézet menesztett főigazgatója: 32 millió forintot ajánlottak neki, hogy hagyja el az országot Kitálal az Onkológiai Intézet menesztett főigazgatója: 32 millió forintot ajánlottak neki, hogy hagyja el az országot

Állítása szerint még a feleségét is felhívták, hogy meggyőzze.

szeptember 7. 21:42

A rendőrség nem indít eljárást Szijjártó Péter BYD-ügyében A rendőrség nem indít eljárást Szijjártó Péter BYD-ügyében

Elutasították a feljelentést bűncselekmény hiányára hivatkozva.

szeptember 7. 17:41

Zelenszkij szerint a tél előtti hetek diplomáciai lehetőséget nyitnak: az Egyesült Államok azt vizsgálja, hogy Ukrajna és Oroszország tehet-e deeszkalációs lépéseket a tél folyamán, miközben újraindulnának a tárgyalások egy szélesebb békemegállapodásról. Az ukrán elnök úgy véli, „Putyinnak szüksége van Trumpra", nem akarja felbosszantani a félidős választások előtt, és akár diplomáciai győzelmet is ajándékozhat neki – a Trump-adminisztráció pedig nyomást gyakorolhat rá – írja az Unian.

Ez a megközelítés a Trump megbízottaival, Witkoff-fal és Kushnerrel Kijevben tartott találkozó után alakult ki. Az amerikaiak üzenete szerint az oroszok készek tárgyalni, Zelenszkij azonban szkeptikus, mert az orosz harctéri lépések és a fokozódó csapások nem utalnak kompromisszumkészségre. Az elképzelések az energetikai és elektromos létesítményeket, a gabonaszállításokat, valamint a kőolaj- és gázexportot érintenék, a cél pedig kettős: a tárgyalások újraindítása, illetve egy olyan tél elérése, amely az energiainfrastruktúra elleni csapások nélkül eltér a korábbiaktól.

Zelenszkij szerint Putyin arra számít, hogy a tél megtöri Ukrajnát és további engedményekre kényszeríti Kijevet, ő azonban úgy véli, hogy Ukrajna már minden lehetséges kompromisszumot megtett, és bármely megállapodáshoz biztonsági garanciák és gazdasági támogatás szükséges. Rámutatott, hogy Oroszország is kockázatokkal néz szembe: Ukrajna gazdasági csapást mérhet rá – ahogy korábban blokkolta a kőolaj- és gázeladási lehetőségeit –, a mezőgazdasági export fennakadása pedig a világ élelmiszerárait is megemelheti.

Kijev szeptembert és októbert használná fel a diplomáciai folyamat újraindítására; lehetséges platformként az ENSZ Közgyűlésének hónap végi New York-i ülését, illetve egy újabb háromoldalú (amerikai–ukrán–orosz) tárgyalási fordulót vetett fel. Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának katonailag erősnek kell maradnia a tárgyalások alatt, és további amerikai szankciókat sürgetett Oroszország ellen, ezeket a tárgyalások kulcsfontosságú befolyásoló eszközének nevezve.

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! 

Oroszország visszavonja a szentpétervári német főkonzulátus működési engedélyét és bezáratja a Goethe Intézet oroszországi kirendeltségeit, válaszul a bonni orosz főkonzulátussal és a berlini Orosz Házzal szembeni hasonló német intézkedésekre –  jelentette be hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Az MTI szerint az erről szóló jegyzékeket hétfőn adták át a moszkvai német diplomáciai misszió ideiglenes ügyvivőjének. Közölték vele, hogy a kétoldalú kapcsolatok legújabb eszkalációjának következményeiért Moszkva teljes mértékben a német kormányt tekinti felelősnek.

A főkonzulátusnak legkésőbb szeptember 18-ig kell befejeznie a működését, a kulturális intézményeknek pedig be kell szüntetniük a tevékenységüket, és német munkatársaiknak szeptember 13-ig el kell hagyniuk Oroszországot.

A német kormány szeptember 1-jén Oroszországot nevezte meg hivatalosan a lipcsei repülőtéren augusztus elején történt drónincidens felelőseként, bejelentette a berlini Orosz Ház és a bonni főkonzulátus bezárásának elrendelését, valamint a beutazó orosz állampolgárok ellenőrzésnek szigorítását.

Szergej Nyecsajev berlini orosz nagykövet határozottan visszautasította akkor a Németország által felhozott összes vádat, bizonyíték nélkülinek és abszurdnak nevezte őket. Közölte, hogy az Orosz Ház alkalmazottainak hét napon belül kell elhagyniuk Németországot.

Vlagyimir Putyin a lipcsei drónincidens után meghozott intézkedéseket újabb súlyos hibáknak nevezte a német kormány részéről, mert szerinte ellentétesek a német nép érdekeivel. Véleménye szerint ezek a döntések összefüggenek az ország belpolitikai, és különösen Friedrich Merz kancellár nehéz helyzetével.