ÉLŐ MÉRKÖZÉS D csoport
13'
Egyesült Államok 1
Paraguay 0
június 13. 21:00 B csoport
'
Katar
Svájc
június 14. 00:00 C csoport
'
Brazília
Marokkó
június 14. 03:00 C csoport
'
Haiti
Skócia
Csapat
M
Gy
D
V
Lg
Kg
P
1
1
0
0
2
0
3
1
1
0
0
2
1
3
1
0
0
1
1
2
0
1
0
0
1
0
2
0

Tóth Sára

Robbanás történt egy amszterdami lakóházban, mentőkutyák segítségével keresik a romok alatt rekedt embereket Robbanás történt egy amszterdami lakóházban, mentőkutyák segítségével keresik a romok alatt rekedt embereket

Nem tudni, hányan tartózkodtak az épületben, egyelőre hét sérültről tudni.

tegnap, 14:22

Meghalt David Hockney, brit festőművész Meghalt David Hockney, brit festőművész

A Kaliforniában festett, napfényben úszó medencés képei alapozták meg hírnevét.

tegnap, 12:49

Az orosz hadsereg 117 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra, a légvédelem azonban a drónok zömét elfogta – írja az MTI, katonai és önkormányzati források, valamint a katasztrófavédelmi szolgálat jelentésére hivatkozva. Azonban a csapásoknak civil halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, lakóépületek, valamint infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg. 

Az előzetes adatok szerint a légvédelem 102 drónt hatástalanított, azonban 7 helyszínen 14 csapásmérő drón célba talált, nyolc esetben pedig roncsok lezuhanását jelentették – tette közzé a légierő parancsnoksága a Telegram-oldalán. A hivatalos közlemény kiadásának időpontjában több drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.

A Szumi régiói Sosztka település ellen indított tömeges dróntámadás következtében egy 44 éves nő életét vesztette, egy 33 éves nő pedig súlyosan megsebesült. Olekszandr Percovszkij, az Ukrzaliznicja állami vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke pedig arról számolt be, hogy a vasúti infrastruktúrát ért dróncsapásokban állomásépületek, pályaudvarok, jelzőberendezések és transzformátoralállomások rongálódtak meg.

Az Ukriform hírügynökség Vitalij Kimnek, a dél-ukrajnai Mikolajiv régió katonai kormányzójának Telegramon közzétett bejegyzését idézve arról írt, hogy a megyeszékhelyet két hullámban érő dróntámadás következtében több civil megsebesült, 14 családi ház, közlekedési infrastrukturális létesítmények és gépjárművek rongálódtak meg. Az eddigi adatok szerint öt embert kellett kórházba vinni.

A dél-ukrajnai Herszonban egy 63 éves nő megsebesült a város központi részét tegnap este ért dróncsapásban, állapota közepesen súlyos – tette közzé a katonai közigazgatás sajtószolgálatának jelentése alapján az Interfax-Ukrajina. A hírügynökség korábban beszámolt arról, hogy a támadást követően két férfi önállóan fordult orvosi segítségért, őket ambuláns kezelésben részesítik.

Az állami katasztrófavédelem sajtószolgálata pedig arról tájékoztatott, hogy a Kijev régiójában található Boriszpil városban egy infrastrukturális létesítményt, Poltava környékén pedig egy iparvállalatot ért dróntalálat, mindkét helyszínen nagy kiterjedésű tűz keletkezett, amelyeket a tűzoltók rövid idő alatt megfékeztek. A hivatalos jelentés szerint a támadásokban senki sem sebesült meg.

A kedvezőtlen geopolitikai hírek közepette Ukrajna a remény egyik fénysugarává vált – írja a Bloomberg, amely elemzése szerint Kijev az utóbbi évek legjobb eredményeit éri el a harctéren, miközben Oroszország veszteségei rohamosan nőnek, katonai sikerei pedig egyre csekélyebbek. Ha Ukrajnának sikerül fenntartania ezt a lendületet, akár arra is rákényszerítheti Oroszországot, hogy méltányos békét kössön. 

Az optimizmust azonban érdemes visszafogni: továbbra is égető kérdés, meddig tart ki Ukrajna jelenlegi fölénye, és mennyire válhat veszélyessé a sarokba szorított orosz elnök, Vlagyimir Putyin

– figyelmeztet a lap.

Kiemeli, hogy a 2026-os év másként alakul, mint a korábbiak. Az orosz előrenyomulás üteme lelassult, miközben a veszteségek továbbra is rendkívül magasak: havonta feltehetően mintegy 35 ezer orosz katona esik el, sebesül meg vagy tűnik el.

Az ukránok helyi ellentámadásokkal kisebb területeket foglaltak vissza, amit a lap elsősorban a „világszínvonalú ukrán dróntechnológiának” tulajdonít: a fejlesztési ciklusok évekről hetekre rövidültek, a frontvonal mentén pedig a drónok „halálzónát” hoznak létre, amely jelenleg inkább a védekező Ukrajnának kedvez, mint a támadó Oroszországnak.

Az elemzés szerint, ha Ukrajna az év végéig folyamatosan veszteségeket okoz Putyin hadseregeinek, és tovább gyengíti az orosz gazdaságot, az talán még Putyin hajlandóságát is kimerítheti arra, hogy ekkora árat fizessen. A veszély abban rejlik, hogy a „sarokba szorított” orosz elnök fokozhatja kényszerítő eszközeit: éveken át nukleáris fenyegetésekkel, szabotázsakciókkal és hibrid hadviseléssel igyekezett kibillenteni egyensúlyukból Ukrajna szövetségeseit.

A Bloomberg azonban rámutat, hogy a megfélemlítéssel feltehetően az európai támogatás gyengítését vagy Donald Trump amerikai elnök kedvező diplomáciai közbelépését akarja elérni. Egyes NATO-tisztviselők szerint Putyin akár egy kisebb konfliktust is megrendezhet – például Észtország rövid megszállását –, hogy lejárassa a NATO-t. „A konfliktus, amely most a »jó fiúk« javára alakul, még veszélyesebbé válhat, mielőtt véget ér” – összegezte a lap. 

Az Unian szerint a béke kilátásairól Christopher Coates kanadai altábornagy korábban úgy fogalmazott: „Putyin halála a béke első és elengedhetetlen feltétele”, tartós rendezés alapja pedig szerinte csak Ukrajna katonai győzelme lehet.

Orosz Telegram-oldalak beszámolói szerint az ukrán hadsereg június 12-ére virradó éjjel dróntámadásokat hajtott végre Oroszország több régiója ellen, és számos petrolkémiai üzemet ért találat – írja a The Kyiv Independent, hozzátéve, hogy egyesek az orosz–ukrán határtól több mint 1200 kilométerre találhatók. 

Helyi lakosok beszámolói szerint az ukrán drónok pénteken, a reggeli órákban csapódtak be a Szamarai területen található Togliatti Kaucsuk petrolkémiai üzembe, ahol a támadás nyomán tűz ütött ki.

 

Röviddel ezután hatalmas lángok csaptak fel a Nyizsnyekamszk városában működő Nyizsnyekamszknyeftyehim (NKNH) műgumigyárban is. A támadást követően sűrű, fekete füst gomolygott a város felett.

A Tatárföldön található NKNH – amely az ukrán határ legközelebbi pontjától is több mint 1200 kilométerre fekszik – Kelet-Európa egyik legnagyobb petrolkémiai vállalata. Az üzemet a beszámolók szerint korábban is érték ukrán támadások, legutóbb még májusban.

Ukrajna egyre nagyobb mértékben támaszkodik hazai gyártású drónokra, hogy Oroszország mélyén fekvő célpontokat támadjon: elsősorban olyan, az olajfinomításhoz, a logisztikához és a hadiipari termeléshez kötődő létesítményeket, amelyek az „orosz háborús gépezetet” működtetik.