Az Opera is beszáll a böngészők gyorsulási versenyébe
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
A norvég Opera Software bejelentette, hogy új JavaScript-motort készít a böngészőjéhez, írta az IT Café. Az Apple Safari windowsos változata és a Google Chrome felpezsdítette a korábban gyakorlatilag állóháborúba merevedő böngészőpiacot. Ezek a szoftverek nem rendezték át látványosan az erőviszonyokat, a Chrome például csak 1 százalék körüli piaci részesedést szerzett, ugyanakkor termékeny rivalizálásra ösztönözték a fejlesztőket.
Ma a piaci befolyáson túl két nagy területen folyik presztízsverseny a szereplők között. Az egyik a webes szabványok követése, amelynek a méréséről nincs konszenzus a riválisok között. A másik pedig a JavaScriptek futtatásának a teljesítménye. Az utóbbi azért fontos, mert a szoftvereket kiváltó online szolgáltatások, például a webes levelezők, szövegszerkesztők és képszerkesztők mind JavaScriptet használnak.
Az Operát fejlesztő csapat eddig látványosan távol maradt e versengéstől, az IT Café szerint valószínűleg azért, mert a böngésző 9.5-ös verziójában bevezetett Futharknak elnevezett JavaScript-motor a maga idejében a leggyorsabb volt a mezőnyben. E motor fejlesztésekor az elsődleges szempont nem a sebesség, hanem a kód méretének és a memóriahasználatnak a minimalizálása volt. Azóta azonban a riválisok, a Firefox, valamint a WebKit-alapú Google Chrome és Apple Safari belehúztak, és így az Opera a gyorsasági versenyben a sereghajtók közé szorult vissza.
A norvég elhatározta, hogy nemcsak ledolgozza a hátrányát, de ismét a leggyorsabb lesz. Jens Lindström programozó a böngésző hivatalos blogjában bejelentette: néhány hónapja egy kisebb csoport dolgozik az új JavaScript/ECMAScript-motoron, amelyet Carakannak neveztek el. Ebben több módon próbálják javítani a végrehajtás sebességét. Egyrészt az értékeket veremből olvasó bájtkód helyett regiszterekkel dolgozó bájtkódra térnek át, amivel csökkenthető a végrehajtandó utasítások száma. Másrészt egyes egyszerűbb ECMAScript-kódrészleteket és -függvényeket közvetlenül gépi kódba fordít majd a motor, harmadrészt pedig az objektumokat osztályokba sorolja, amivel a sok objektummal dolgozó kódok esetében jelentősen csökkenthető a memóriaigény.
Mennyivel lesz gyorsabb a motor? Lindström szerint a Carakan korai fejlesztői változata – mely még nem tartalmazza a direkt gépi kódú fordítást – nagyjából két és félszer gyorsabb, mint az Opera 10 alfájában használt, továbbfejlesztett Futhark. A natív fordítás egyelőre nincs olyan stádiumban, hogy átfogóan, több platformon lehetne tesztelni, de az első mérések azt mutatják, hogy a gyorsulás ezzel legalább ötszörös, de kódtól függően akár ötvenszeres is lehet. Azt, hogy a Carakan mikor készül el, egyelőre nem tudni, de valószínűleg később, mint a végleges Opera 10.