Jöhet a 4. generációs mobilszolgáltatás

Nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország képtelen a szabad frekvenciák hasznosítására. Rosszul alakul a digitális tévé helyzete, megbukott a mobiltender, ezzel szemben sok európai országban már a negyedik generációs mobilhálózatot építik. Nem működik jól a hazai frekvenciaszabályozás?

Kezdjük a digitális átállással, mert azzal kapcsolatban a múlt héten tettük közzé az álláspontunkat. A helyzet nem rózsás, mert az Antenna Hungária több területen nem teljesítette a vállalásait, de nem gondolom, hogy ez bukott történet lenne. Megmutattuk, hogy készek vagyunk komoly szankciókat alkalmazni, és ennek köszönhetően talán van remény, hogy az átállás megvalósul, és a szolgáltatások beindulnak az elvárt szinten és minőségben. Ezen a területen rengeteg egyéb feladat van, a digitális átállás megvalósulásával ugyanis frekvencia szabadul fel és már ennek a hasznosítására is készülünk.

Mi a helyzet a mobilszolgáltatói pályázat után megmaradt frekvenciával, parlagon marad?

A negyedik mobilpályázat valóban sikertelenül zárult, abban az értelemben mindenképpen, hogy nem hirdettünk nyertest. Ez egyrészt az előre nem látott mértékű pénzügyi válság következménye volt, aminek hatására a mobilpiac is szűkülni kezdett, amit az első negyedévben közzétett gyorsjelentéseink is mutattak. A gazdasági válság miatt kérdésessé vált, hogy a kitűzött cél, a versenyélénkítés teljesülhet-e. Emellett felgyorsultak azok a folyamatok is – mint a GSM-irányelv elfogadása, illetve a digitális átállással felszabaduló frekvenciák ügye –, amelyek miatt a frekvenciakészlet a jövőben fel fog értékelődni. Az NHH-nak jó gazdaként eljárva vigyáznia kell az állami vagyonra, és csupán presztízsokokból nem akartunk eredményt hirdetni.

Az eredeti ígéret az volt, hogy a felkínált frekvenciát két évig nem hirdetik meg újra, de ha új technológiák jönnek, muszáj lesz hamarabb hozzányúlni ezekhez a frekvenciákhoz.

Az NHH már elkezdte kialakítani új spektrumpolitikáját, és ennek részeként a korábban önként meghirdetett moratóriumot is felülvizsgáljuk. Amikor kiírtuk a pályázatot, ezzel a vállalással mutattuk meg a pályázat komolyságát, de ebben a helyzetben úgy tűnik, hogy ez inkább öngól.

Mit hoz az uniós GSM-irányelv megváltozása?

Ez teszi lehetővé, hogy 900 megahertzen is lehessen harmadik generációs szolgáltatás, azaz olcsóbban lehet majd szélessávú 3G-hálózatot építeni. De egyben azt is jelenti, hogy összes tagállam szembesül azzal a kérdéssel, hogy miként ossza újra a frekvenciákat. A GSM technológia jelenleg Magyarországon kétszer 35 megahertzes sávon működik, amiből a három mobilszolgáltató kétszer nyolc-nyolc megahertzes blokkokat használ. A 3G azonban öt megahertzes frekvenciablokkokat igényel, tehát 3G-s használat esetén hét részre is lehet osztani a sávot, vagy akár a három mai szerelő is kaphat összesen tíz-tíz megahertzet, és még mindig marad hely egy új belépőnek.

Hol fér el a negyedik generációs mobilszolgáltatás, ami ennél nagyobb blokkokat igényel?

A televíziós műsorszórás digitális átállásakor felszabadul egy 400 megahertzes sáv, ez lesz az úgynevezett digitális hozadék. Az RSPG-ben [Radio Spectrum Policy Group, az európai frekvencia hatóságok csoportja, amelynek idén Pataki az elnöke - a szerk.] idén azt a célt tűztük ki a zászlónkra, hogy Európa mielőbb mondja ki: ebből legalább 72 megahertz legyen felszabadítva, és ennek a sávnak a használata legyen technológiasemleges. Magyarán a felszabaduló 790-862 megahertzes sáv szabadon felhasználható legyen, akár mobilszolgáltatásra, az úgynevezett LTE bevezetésére is. A negyedik generációs LTE technológia legalább kétszer tíz megahertzes blokkokat igényel, így ebben a tartományban is elférhet három szolgáltató. Ez a technológia már ötven megabites adatátviteli sebességet tud biztosítani.

Az LTE megjelenése nem borítja fel a mostani 3G-s piacot? Az 50 megabites kapcsolat annyival gyorsabb, mint a most is elérhető HSPA, így az utóbbi nem igazán lesz versenyképes.

Fontos, hogy ne a szabályozó döntse el, hogy mi a legjobb a szolgáltatónak. Ezt majd nekik kell eldönteniük, mérlegelve, hogy milyen szolgáltatásokat akarnak nyújtani és hogyan. Lehet, hogy lesz olyan szereplő, amelyik a 900 megahertzen, 1800 megahertzen és 2100 megahertzen nyújt 3G-t, valamelyiknek esetleg nem is lesz majd szüksége a GSM-blokkjára, mert a digitális hozadékon nyújt 4G-t. Mindenki eldöntheti, kialakíthatja majd a saját frekvenciastratégiáját.

A koncessziós szerződések erősen korlátozzák, hogy a mobilszolgáltatók mihez kezdhetnek a meglévő frekvenciáikkal. Ebben az esetben nem kell új szerződéseket kötni?

A középtávú jövő az úgynevezett flexibilis spektrumgazdálkodásról szól. A vállalatok megszerezhetik a frekvenciát, és a saját üzleti döntésük lesz, hogy azt milyen technológiával használják. Ehhez valóban lehetővé kell tenni a szabad frekvenciagazdálkodást.

Ha a GSM-sáv felszabadul a szélessáv előtt, akkor mobilfrekvencián is létrehozható digitális közmű, és lefedhetőek az elmaradottabb térségek?

A mobilhálózatok fejlődése, az adatátvitel térnyerése sok mindenre lehetőséget ad. Hiába van tökéletes szabályozás és kiváló spektrumpolitika, ha van nyolcszáz település, ahol nincs semmi, és a vállalatoknak nem éri meg oda elmenni. A jövőben egy átlagos európai háztartásban együtt él majd a vezetékes és a mobil szélessáv. A szélessáv alapvető felhasználása az otthoni szórakoztatás, és vezetéken is jöhet majd 50 megabit, vezeték nélkül szintén akár 50 megabit. A vezetékest elsősorban otthoni szórakoztatásra használják, a mobilt inkább mozgás közben, vagy gép-gép közti kommunikációra. Azonban ha mindenkit be akarunk vonni az információs társadalomba, akkor az ellátatlan, vagy gyengén ellátott területen valóban lehetnek állami feladatok, és ennek van is létjogosultsága.