A grazi Karl Franzens Egyetem zoológiai intézetének kutatócsapata első ízben szimulálta robotokkal egy hangyaösvény kommunikációs hálózatát. Egy hangyaboly akár milliónyi hangyából is állhat. Valójában milliós városra hasonlít, annak összes logisztikai problémájával együtt. Élelmet kell bejuttatni, szemetet kijuttatni, dolgozók millióit ellátni, és megfelelő időben a megfelelő helyre küldeni.
A robotika évek óta keres olyan megoldásokat, amelyekkel nagy, dinamikus, stabil hálózatokat lehet egyszerűen létrehozni.
"Egy hangya magában nem intelligens, a hangyaállam azonban már az" - mondta Thomas Schmickl, a grazi egyetem kutatója a mesterséges élet laboratóriumában, amely elsősorban a "rajintelligencia" kérdéseivel foglalkozik. A rovarrajok megfigyelésétől és elemzésétől a kutatók azt remélik, hogy egyszerű szabályszerűségekre lelnek, amelyek segítségével a járművek (robotok, autók) önszervezővé tehetők.
A továbbiakban az efféle ismereteket autonóm robotrajok esetében is fel akarják használni, ezeket földrengések, lavinák utáni mentőakciók során, valamint a tenger mélyén rejlő ásványi kincsek felderítéséhez vetnék be, írja az osztrák Kleine Zeitung.
A hangyák például önmaguk által hagyott szagnyomok segítségével kommunikálnak, és a nap alapján tájékozódnak. Épp ilyen elven működnek a grazi kutatók által alkotott és programozott robotok is: a talajon fluoreszkáló illatnyomokat hagynak hátra, egyszerűsített összetett szemük segítségével pedig mesterséges fényforrás alapján tájékozódnak.
"Most figyelhetjük meg először a "hangyaösvényrendszer" lényegét részleteiben. Most vált lehetővé, hogy távolról bármikor meg lehessen figyelni minden egyes "hangyarobot" belső állapotát. Azokat elemezve pedig új ismeretekhez lehet jutni" - magyarázta Schmickl.