Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEM
A tévé az első számú információforrás, és a nyomtatott szöveg olvasása a legutolsó a sorban. Viszont az internet miatt többet olvasunk, mint valaha.
Egy átlagos napon egy átlagos amerikai 34 gigabájtnyi adatot fogyaszt szöveges, képi, elektronikus és hanginformációk formájában – derült ki a University of California kutatásából, amit vezető IT-cégek (többek között az IBM, az Intel és a Cisco) megbízásából és támogatásával készítettek. Az információs forradalom nem csupán egy jól hangzó szlogen, a kutatásból az derült ki, hogy az elmúlt harminc évben 350 százalékkal emelkedett a napi átlagos információfogyasztásunk.
A napi információfogyasztásunkban nagyjából 100 ezer szó szerepel (az elolvasott, és a tévében-rádióban hallottak összesen) – összehasonlításképpen a Háború és béke nagyjából 460 ezer szóból áll. A fő információforrásunk (illetve a kutatásban vizsgált amerikaiaké) a tévé, amit a felmérések szerint napi átlagban majdnem öt órát néznek, vagy csak hallgatnak passzívan a háttérből az amerikaiak. A második legtöbb időt a rádióhallgatás viszi el (napi 2,2 óra átlagban), aztán az internet napi két órával, a felmérésben most először szereplő videojátékok kicsit kevesebb mint egy órával, majd az olvasás, napi 36 perccel (ezekből sokszor több egyszerre történik).
Bár a nyomtatott szöveg olvasása egyre inkább visszaesőben van, a kutatók szerint az internet miatt ma az átlagember többet olvas, mint a történelem során bármikor. A teljes amerikai információfogyasztás 2008-ban a kutatók szerint 3,6 zettabájt volt – a zetta előtag 1991-ben került be az SI mértékegységrendszerbe, ha egy egyes után 21 nullát írunk, megkapjuk ezt a szorzót. A kutatók egy kicsit emberközelibb példát is hoztak: ha az Egyesült államok teljes területét lefednék huszonöt rétegben iskolai olvasókönyvekkel, abban lenne a 3,6 zettabájtnak megfelelő információ.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
