Adattolvajként indította Zuckerberg a Facebookot?

Mark Zuckerberg, a mai netes világ egyik legsikeresebb vállalkozásának, a Facebooknak az alapítója esetében az utóbbi hónapok történései fényében minden olyan hír, amely a felhasználói adatvédelemmel kapcsolatos, súlyosan esik a latba. Arról a Zuckerbergről van ugyanis szó, aki nemrég óriási felzúdulást keltve jelentette ki, hogy a társadalmi normák folyamatosan átalakulnak, megváltoznak, és az emberek ma már nem várnak el és nem követelnek meg olyan szigorú privacy-védelmet, mint a múltban, és akinek a cége a közelmúltban jó néhány kétséges lépéssel rendítette meg felhasználói bizalmát.

A múlt héten komoly visszhangot váltott ki az a cikksorozat, melyet a Business Insider újságírója, Nicholas Carlson tett közzé, amiben a Facebook korai történetét, illetve az alapító-tulajdonos, Mark Zuckerberg korábbi tevékenységét dolgozza fel. A szerző ugyanis azzal vádolja a legfiatalabbként milliárdossá vált amerikai üzletembert, hogy néhány éve törvénytelen módon, hackeléssel szerzett magának üzleti előnyöket.

Az egyik feltárt ügy önmagában nem újdonság: a lapok már tavaly beszámoltak arról, hogy több évig tartó pereskedés után a Facebook (peren kívüli megegyezéssel) 65 millió dollárt fizetett ki a ConnectU közösségi oldalnak kártérítés címén – a ConnectU azzal vádolta Zuckerberget, hogy a jelenleg a világ egyik legnépszerűbb oldalának koncepcióját egyszerűen ellopta tőlük.

Bár a felek megállapodtak arról, hogy a konfliktusról nem adnak ki részleteket a nyilvánosságnak, ám ezt a ConnectU jogászai nem tartották be, így ismertté vált a kártérítés kifizetése.

A Business Insider munkatársának figyelmét nyilván ez a per kelthette fel annak idején, és – állítása szerint – kétéves, hosszú kutatómunka után bizonyosnak látja, hogy Zuckerberg a Facebook létrehozása és helyzetének megszilárdítása idején legalább kétszer súlyos törvényszegést követett el.

Az egyik ügy a The Crimson nevű harvardi diáklaphoz kapcsolódik, mivel Carlson bizonyítékot talált arra, hogy Zuckerberg e lap újságíróinak Facebook-adatai segítségével jutott be az újságírók egyéb mailfiókjaiba még 2004-ben, amikor megtudta, hogy róla készülnek cikket írni. A másik esetben állítólag a már említett ConnectU rendszerébe tört be, mivel aggódott a konkurencia miatt.

Vaskézzel

Az ötlet tulajdonjoga miatt már korán kitört a háború: a theFacebook.com elindulása után hat nappal már megvádolta Zuckerberget Cameron Winklevoss, Tyler Winklevoss és Divya Narendra, akik azt állították, hogy Markot társnak vették be, mivel azt ígérte, hogy segít a HarvardConnection.com közösségi oldal kialakításában, ám ő lenyúlta a koncepciót, és megindította saját vállalkozását.

Az ekkor még egyetemi berkekben működő oldalak (mindkettő elindult, a theFacebook februárban, a HarvardConnection tavasszal) között háborús helyzet alakult ki, és Cameron Winklevoss májusba megkereste a The Crimsont, hogy írja meg Zuckerberg „pofátlanságának” történetét.

Ezek után elindult egy vizsgálódás, mely hol ilyen, hol olyan eredményt mutatott, de Zuckerberg biztosra akart menni, ezért megszerezte a The Crimson munkatársainak azonosítóját és jelszavát, hogy levelezésükhöz hozzáférjen. Egyszerű módszerrel érte ezt el: felajánlotta az újságíróknak, hogy nézzék meg a theFacebookot, regisztráljanak, és győződjenek meg arról, hogy nem koppintás. Majd végignézte a frissen regisztráltak bejelentkezési adatait és a sikertelen belépési kísérleteknél használt jelszavakat megszerezte. Mark ezeket kipróbálta máshol, és kiderült, hogy ezekkel az adatokkal be tud lépni az érintettek egyetemi, személyes e-mail fiókjába, és ezt meg is tette.

A másik eset: a 2004 februárjában indult (akkor még) theFacebook névre hallgató közösségi oldal őszre már igen népszerű volt, az egyetem hálózatából hamar kilépett, és fél évvel az indulása után már körülbelül egymillió tagot számlált.

A Business Insider állításai szerint Zuckerberg még mindig aggódott a korábban HarvardConnection.com, majd ConnectU néven futó oldal miatt, ezért feltörte azok rendszerét, és lejárató céllal megváltoztatta többek között a készítők profilját, majd ezen is túllépett, és előbb csak néhány felhasználó adatvédelmi beállításait írta át (nyilvánossá tett olyan információkat, melyeket a felhasználók nem akartak publikálni), majd a végén még deaktivált körülbelül húsz fiókot is.

A Facebook tagadja a vádakat, vezetőjük ellen folytatott lejáratókampányként értékelik a cikksorozatot.