A kalózellenes törvény erősítette a kalózkodást
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
A világon az internetes kalózkodás ellen jelenleg a legszigorúbban a francia törvények lépnek fel, mióta a törvényhozás elfogadta a „három dobásod van” néven emlegetett szabályozást (HADOPI). Az első kísérletre a francia alkotmánybíróság által visszadobott törvényt végül 2009 őszén fogadták el véglegesen, így az HADOPI 2 2010 januárjában lépett életbe. Az elfogadási folyamat idején készített a Rennes-i Egyetem kutatócsoportja egy felmérést 2009 szeptembere és decembere között, és ez a március elején közzétett tanulmány azt mutatja, hogy a biztos fenyegetés ellenére Franciaországban a kalózkodás aránya három százalékkal növekedett.
Új csatornák
A kutatók Bretagne-ban készítettek 2000 emberrel telefonos interjút letöltési szokásaikról. A válaszokból kiderült, hogy a P2P-hálózatokat használók 15 százaléka még a törvény életbe lépése előtt felhagyott ezzel a tevékenységgel. Ez akár a szabályozás hatékonyságát is bizonyíthatná, ám az is kiderült, hogy ezeknek a „meghátráló” felhasználóknak a kétharmada más megoldást választott: vagy anyagokat illegálisan kínáló stream-oldalakra vándorolt (ahol nincs letöltési lehetőség, de online meg lehet nézni, hallgatni ingyenesen a tartalmakat), vagy pedig átpártolt a http-alapú letöltést kínáló szolgáltatásokhoz (mint például a Rapidshare) – ezekre nem terjed ki a törvény hatálya. Így jöhetett ki az az eredmény, hogy az illegálisan letöltött tartalmak aránya a fenyegetés hatására nem csökkent, hanem enyhe mértékben még emelkedett is.
A másik meglepő eredménye a kutatásnak – habár erről már évek óta beszámolnak a hasonló, nem kiadók által szponzorált kutatások –, hogy a kalózok egyben szorgalmas vásárlók is: a legális formában rendszeresen digitális videót vagy zenét beszerzők közel fele szokott illegálisan is letölteni. Egyébként pedig az látható az adatokból, hogy a felhasználók körülbelül 70 százaléka nem bonyolódik bele az illegális ügyekbe, a legtöbben megelégszenek a törvényesen elérhető videomegosztókkal.
A kutatók természetesen elismerik azt, hogy ezek az adatok még a tényleges szankciók megindítása előtti időszakra vonatkoznak, a január óta tapasztalható állapotokról egyelőre még nincsenek információik. A nyilvánvalóan hamarosan közzéteendő eredményeket ugyanakkor igyekeztek megjósolni, amikor kijelentették, hogy ha a P2P-t a kalózkodással azonosító HADOPI e területen bizonyos hatékonysággal működik is, az csak azt jelenti, hogy ez az adminisztratív eszköz arra készteti a felhasználókat, hogy olyan megoldásokat, technológiákat keressenek, ahol hozzájutnak a kívánt tartalmakhoz, ám nem sértik meg a hatályos törvényeket.