A Facebook megint kihúzta a gyufát

Újabb felháborodási hullámot váltott ki a Facebook, a világ legnépszerűbb közösségi szájtja, miután úgy döntött, hogy ha csak lehet, publikussá teszi a felhasználók egyes privát adatait.

Aki eddig titokban rajongott a Túró Rudiért, a Starbucksért vagy a Farmville-ért, mostantól egy kattintással a világ elé tárhatja preferenciáit, és publikus, kereshető információvá válik, amit addig csak ismerősei tudhattak róla. A Túró Rudit lájkolók ettől kezdve egy nagy csoport tagjai lesznek, ami a Túró Rudi esetében nem feltétlenül okoz gondot, de mindenképpen kínos lehet, ha a felhasználó vallási meggyőződése vagy szexuális preferenciái kerülnek nyilvánosságra. És ha valaki nem vigyáz, könnyen úgy járhat, mint egyik vidéki városunk polgármestere, akiről valószínűleg akaratán kívül vált köztudottá, hogy mit lájkolt korábban.

Bár a Connected Profiles néven bevezetett szolgáltatás kéri a felhasználók beleegyezését, a világszerte 400 millió felhasználót tömörítő Facebook húzása tiltakozásra késztette az amerikai politikai élet szereplőit, a magánszférát (privacy) védő civil szervezeteket és persze jó néhány Facebook-tagot is.

Dislike

A Gizmodo ausztrál újságírója, Dan Yoder a változások hatására törölte Facebook-accountját, és tíz pontban indokolta, mi vitte rá a döntésre . Yoder szerint a Facebook felhasználási feltételei egyoldalúak, a cég egyenesen hadat üzent a magánszférának, erőszakosan viselkedik, a végletekig megnehezíti az accountok törlését és technikailag nem elég felkészült ahhoz, hogy meg lehessen bízni benne. „Vagy nem törődnek túlságosan a magánszférával, vagy nincsenek nagyon jó programozóik, vagy talán mindkettő igaz” – írta Yoder a Gizmodón, és távozott a Facebookról.

A felháborodást nemcsak a személyes preferenciák publikálása, hanem egyéb olyan új szolgáltatások is szítják, amelyeket a Facebook az F8 konferencián jelentett be április végén. Ezek között szerepel a bármely szájtra beépíthető Like (tetszik) gomb, illetve az Instant Personalization (azonnali testre szabás) nevű funkció, amely a Facebookról leszívott adatok segítségével szabja személyre a Yelp, a Pandora és a Microsoft Docs oldalait.

A demokrata Charles Schumer szenátor a múlt héten levélben szólította fel az amerikai kereskedelmi felügyeletet, az FTC-t, hogy vizsgálja ki, őszinték-e a közösségi szájtok a felhasználókkal, amikor személyes adataikról van szó. Schumer, akihez időközben három másik szenátor is csatlakozott, azt is szeretné, ha az FTC a személyes adatok kezelésére vonatkozó irányelveket dolgozna ki, és feltételül szabná, hogy a magánszféra körébe tartozó információkhoz való hozzáférés kizárólag opt-in rendszerben működjék. (Az opt-in azt jelenti, hogy a felhasználó előzetesen elfogadja a feltételeket; az opt-out rendszerben viszont csak utólag hátrálhat ki egy szolgáltatásból, ha az nem tetszik neki.)

Az azonnali testre szabás ellen tiltakozott a MoveOn civil szervezet és az Electronic Frontier Foundation (EFF) is. Az előbbi stílusosan egy Facebook-csoportot hozott létre a tiltakozásra, amelynek hétfőn 60 000 tagja volt; az EFF történelmi visszatekintés keretében számolt be arról, hogyan változott (értsd: romlott) a Facebook magánszférához fűződő viszonya 2005-től napjainkig.

Onnan is érte támadás a Facebookot, ahonnan biztosan nem várta volna. Chris Kelly, a cég korábbi magánszféráért felelős főnöke, aki most Kalifornia főügyészi pozíciójáért kampányol, nyilvánosan kritizálta az új szolgáltatásokat, és felszólította korábbi munkaadóját, hogy tegye lehetővé a felhasználóknak, hogy eldöntsék, megosztják-e adataikat egy harmadik féllel. Kelly mostani fellépésében az a legérdekesebb, hogy épp akkoriban felelt a Facebooknál a magánszféra biztonságáért, amikor a cég bevezette máig legnagyobb felháborodást kiváltó hirdetési rendszerét, a Beacont. A tiltakozás hatására a Facebook kénytelen volt lemondani a rendszerről, az alapító Mark Zuckerberg bocsánatot kért miatta, és a bevezetés után egy évvel, 2008-ban maga Kelly is úgy nyilatkozott, hogy a Facebook elszúrta a Beacont.

The End of Privacy?

A Facebook szóvivője, Andrew Noyes  szerint a cég a mostani változtatásokkal nem követett el hibát, a felhasználóknak továbbra is van hatalmuk afölött, hogy milyen információ jelenik meg róluk, sőt az erre szolgáló eszközök száma még nőtt is. A testre szabást lehetővé tevő program résztvevőit körültekintően választották ki, és szerződésben kötelezik őket arra, hogy tartsák magukat a facebookosok adatvédelmi beállításaihoz, mondta Noyes.

Bármekkorának is tűnik a botrány a Facebook körül, a felhasználók többségét a jelek szerint nem idegesítették fel túlságosan a magánszférájukra leselkedő veszélyek. A tiltakozók száma egyelőre nem éri el a Beacon ellen fellépőkét, és az is tény, hogy a néhány tízezer aggodalmaskodó a 400 millió felhasználóhoz képest elenyésző.

Mark Zuckerberg azt állítja, hogy a felhasználókat egyre kevésbé érdekli személyes adataik védelme. „Az emberek mostanra nemcsak szívesebben osztanak meg egymással különböző információkat, de nyitottabbak, és többekkel is kommunikálnak. Ez a társadalmi norma alakult ki az idők folyamán.” – mondta az alapító januárban Michael Arringtonnak.

Kétségtelen, hogy a normák változása valóban szerepet játszik a magánszféráról alkotott fogalmak átalakulásában: Lawrence Lessig 1998-as tanulmányában (pdf), A privacy architektúrájában a törvény, a piac és a felépítésbeli korlátok mellett éppen a társadalmi normákat tartotta a magánszféra egyik őrzőjének.

Kérdés, hogy ezek a normák maguktól, vagy más tényezők hatására változnak, vagy éppen a közösségi szájtok a korábbinál merészebb, megengedőbb adatkezelési politikája miatt. Maga Zuckerberg azt nyilatkozta, hogy a Facebook csak reflektál a normák változására, míg mások amellett érvelnek, hogy a közösségi szájtok tevékeny részesei ezeknek az átalakulásoknak.