Kínában klónozzák a világot

Watches? Bags? T-shirts? Sanghajban bárhol lépünk ki az utcára, a kereskedők azonnal lecsapnak. Futószalagon szállítják a bizonyítékot arra, hogy Kínában nagyipari méreteket öltött a hamisítás. Ezt fölösleges lenne tagadni, és az ázsiai nagyhatalom nem is próbálkozik vele. Fan Gang, a pekingi kormány reformtanácsadója többek közt erről is beszélt az Ericsson által szervezett üzleti fórumon. "A kínai cégek többsége nem fejleszt, hanem lemásol valamit" - mondta a befolyásos közgazdász. Ez természetes folyamat eredménye, tette hozzá, mert a cégek többsége, különösen a magánvállalatok, 1992 előtt nem léteztek. A fiatal vállalatok az első körben megpróbálják utolérni a nyugati társaikat.

Még ha nagy erőfeszítéseket is tesznek a vállalatok, akkor sem lesz egyhamar komoly innováció Kínában, mondta Fan Gang. Először sok pénzt kell befektetni a kutatóintézetekbe, az oktatásba, hogy kialakuljanak a hatékony fejlesztési módszerek. A vezető közgazdász szerint a helyzet biztató, a cégek és az emberek kezdik megérteni, hogy szükség van az innovációra.

Cloned in China

Az utcán könnyű bizonyítékot szerezni a klónozásra, az egyik legjobb hely erre a belvárosi Cyber Markt üzletközpont. Első ránézésre teljesen átlagos pláza, a földszinten a Lenovo, a HP és más gyártók laptopjait és számítógépeit kínálják. A következő emeleten viszont rögtön lecsapnak az eladók, és elkezdenek kérdésekkel bombázni. Chinese iPhone? iPad? Nokia battery? Lélegzetvételnyi időt sem hagynak, nyomják az ember kezébe a 880 gigabájtos pendrájvot, csak mondani kell egy árat, amennyiért hajlandóak vagyunk elvinni. Én tudom, hogy ilyen termék nem létezhet, lehetetlen 500 gigabájtot bepakolni az apró memóriakulcsokba, de az is biztos, kereslet nélkül nem lenne kínálat.

A Chinese iPhone felkeltette az érdeklődésemet, de a 60-70 ezer forintos árat kicsit sokalltam. Az összes hamisítvány úgy néz ki, mint az eredeti, lehet lapozni az ikonokat, és a drága verziónak az a legfontosabb tulajdonsága, hogy nem kell hozzá az iTunes, elég usb-n felmásolni a zenéket, filmeket és videókat, minden lejátszható. Talán a kínaiak elolvasták a fórumokat, hogy mit utálnak a legjobban az iPhone-júzerek.

Van olcsóbb, 30 ezer forintos verzió is, aminek a fő funkciója a java játékok futtatása. Végül az egyik fiók mélyéről előkerült egy két SIM-kártyás változat is (levehető hátlappal, cserélhető akkuval), de erre még az eladók is azt mondták, hogy gagyi, mert két óra alatt lemerül. Végül nem vettem meg egyiket sem. A mobilról nem lehet ránézéssel eldönteni, hogy a magyar mobilhálózaton zavart okoz-e, márpedig emiatt akár le is tilthat a szolgáltató.

A pláza legfelső szintje az igazi aranybánya, ott a wifikódtörőtől a kémkameráig minden kapható. Egy kulcstartóba épített nagyfelbontású kamera például hatezer forintba kerül 16 GB-os microSD memóriakártyával együtt. Magyarországon csak a memóriakártya kétszer drágább lenne.

Watches? Bags? T-shirts?

A kettes metróvonal Science and Technology múzeumnál lévő megállójánál is van egy híres hamisítópiac, amit a helyiek csak Fake Market néven emlegetnek. Itt a megálló nevével ellentétben nem műszaki áruk vannak, hanem főleg ruhák, és jól lehet gyakorolni az alkudozás művészetét.

Minden vásárlás főszereplője a napelemes Casio számológép, az eladók ilyenen pötyögik be az árat, hogy ne legyen félreértés. Először diszkont árat ajánlanak - az itthon 14000 forintos póló körülbelül 9000 forintért azonnal elvihető. A gazdag amerikai valószínűleg már nyitogatná is a pénztárcáját, de ilyesmire gondolni sem szabad. Azonnal vissza kell vágni az ár ötödével, amin az eladó felháborodik, de rögtön felezi az árat, és kis küzdelem után valóban az első ajánlat ötödéért vihető el a termék. Az mindenesetre látszik, hogy Kínában ötezer éves hagyománya van a kereskedelemnek.

Csak legális tartalom

A kínai ruhaiparról nem szereztem mélyebb ismereteket, de a távközlési és a webes cégekről igen - ezek egy része pedig már elmozdult az innováció irányába. Megtehetik, mert évente több százezer mérnök végez a kínai egyetemeken, van miből munkaerőt válogatni. A hálózati eszközöket gyártó Huawei előretörése közismert, a magyar mobilnetezők igen nagy része használja a kínai gyártó hspa-modemét, és a cég a Vodafone fő beszállítója.

A webes cégek új generációja az Ericsson üzleti fórumán mutatkozott be. A ku6.com videoportál vezetője tartotta a legérdekesebb előadást; a portál műszaki szempontból ugyanaz, mint a YouTube az USA-ban, de az elérhető tartalom helyi.

A sikerben nagyon fontos tényező Kína hatalmas mérete. "Több mint 240 millió internetező van Kínában, és 40 millióan csak a weben néznek videókat, egyáltalán nem tévéznek" - mondta Li Shanyou, a ku6.com igazgatója. Elmondta, hogy ők százszázalékosan betartják a szerzői jogokat, szűrik a  feltöltéseket, és megveszik a népszerű tévésorozatok webes forgalmazási jogát.

A cég látogatottsága tavaly 300 százalékot nőtt, és bekerültek az első tíz weboldal közé. Li Shanyou elmondta, hogy rengeteg videós portál van Kínában, de nagyon sok bezárt tavaly. Szerinte a ku6.com sikere a szerzői jogok betartásán, és a minőségi tartalmakon múlik, és azt szeretné, ha mindenki hasonlóan gondolkozna Kínában.