A svéd alkotmány védheti meg a Wikileakset
A közelmúltban a különféle forrásokból megszerzett titkos amerikai kormányzati dokumentumokat nyilvánosságra hozó Wikileaks alapítója, a több civil szervezet által veszélyesnek, a Pentagon szerint pedig különösen keresettnek minősített Julian Assange a szó szoros értelmében bujkált, ezért nagy változást hozhat életében, hogy egy svéd bulrvárlap, az Aftonbladet felvette munkatársai közé, így most már az újságírókat és a szólásszabadságot kiemelten védő svéd alkotmány garantálhatja érinthetetlenségét.
Assange augusztus 13-án találkozott a lap főszerkesztőjével, Jan Helinnel, és megállapodtak, hogy az információszabadság nagy indulatokat kiváltó harcosa a svéd újság kolumnistája lesz. Az Aftonbladet másnapi számának címoldalára már a vele készült interjú került fel.
A beszélgetésben Assange elmondta, hogy bőven lesz írnivalója, témahiányban nem fog szenvedni, havonta egyszer publikál. Arra a kérdésre, hogy a svéd lap együtt dolgozik-e majd a Wikileaks csapatával, illetve hogy jelent-e az együttműködés számukra információs előnyt, Assange kitérő választ adott. Mint elmondta, elképesztő nyomás alatt állnak, az amerikaiak által megindított propagandahadjárat nehéz helyzetbe hozta a Wikileakset, de örömmel számolt be arról, hogy támogatóik, szimpatizánsaik száma is növekszik.
Megerősítette azt a napokban a Wikileaks által hivatalosan bejelentett hírt is, hogy hiába kéri az ellenkezőjét amerikai hadügyminisztérium, folytatják a birtokukba jutott afganisztáni dokumentumok közlését. A csoport eddig egymillió dollárnyi adományt kapott, de ez valószínűleg nem lesz elég, tovább gyűjtenek. Ugyanakkor önkénteseket is keresnek, akik vállalkoznak a megszerzett anyagok lefordítására, hogy azokat minél szélesebb nyilvánosság elé lehessen tárni.