Bajban van a nyílt forráskód?

Mint megírtuk, múlt csütörtökön az Oracle keresetet nyújtott be a Google ellen, azzal vádolva a keresőcéget, hogy szándékosan megsértette a Java technológiával kapcsolatos szabadalmait. Az Oracle egy évvel ezelőtt, a Sun felvásárlásával szerezte meg a Java technológiát. A keresetben említett szabadalmakat állítólag az Android sérti, de a szakértők úgy látják, hogy itt sokkal többről van szó, mint a sikeres mobil operációs rendszerről.

Egyesek szerint az Oracle nemcsak az Androidot támadja, hanem azt a kérdést feszegeti, hogy a nyílt forráskód valójában mennyire nyílt. Erre utal a Google kommentárja is: „Szomorúan vesszük tudomásul, hogy az Oracle megtámadta a Google-t és a nyílt forráskódú Java közösségét" –  mondta a vállalat szóvivője a USA Today szerint.

A nyílt forráskódú programokat részben a köz érdekében dolgozó egyetemi tanárok, kutatók hozzák létre, akik így könnyebben megoszthatják egymással a tudásukat, fejlesztéseiket. Másrészt pedig olyan fanatikus programozók, akiknek elegük lett a Microsoft  hatalmából. Az utóbbiak most megszívták, egy másik nagy hatalmú cég próbál keresztbe tenni nekik.

Nincs ingyen ebéd?

A Google kizárólag nyílt forráskódú összetevőkből akarta megépíteni az Androidot, mert az operációs rendszert csak így adhatta oda ingyen a mobilgyártóknak. Olyan rendszerre volt szüksége, amelyben semmiért nem kell licencdíjat fizetni. Emiatt nem használhatta a Javát, és úgy döntött, hogy a szabadalmakkal nem védett Java-könyvtárak felhasználásával teljesen új alapokra építi fel az Androidot. (Akit nagyon részletesen érdekel a téma, olvassa el Charles Nutter 42 ezer karakteres elemzését.)

Az Oracle keresetében azt állítja, hogy a közkinccsé tett nyílt forráskódú építőkockákból (vagy azok alapján), nem lehet olyan új, védett szoftvert megépíteni, mint amilyen például az Android. Az Oracle valószínűleg pénzt akar kicsikarni a Google-ből. Sokan úgy gondolják, hogy ez nem fog összejönni, és a vádak teljesen alaptalanok. Hiszen az Androidot direkt úgy tervezték, hogy elkerüljék az ilyen jogi problémákat.

Zárcsere az irodában

Jól mutatja az Oracle gondolkodásmódját, hogy egyszerre több fronton támad. Bezárta a Sun egyik nyílt forráskódú projektjét, az OpenSolarist is, amelynek az volt a célja, hogy egy külső fejlesztőkből álló közösség is támogassa a Solaris operációs rendszert. Ezentúl a forráskódokat csak a Solaris oprendszer kiadása után teszik közzé, így a technológiai újítások egészen biztosan nem máshol jelennek meg előbb.

Van, aki a Sun többi nyílt forráskódú projektje miatt aggódik, és attól fél, hogy azok is hasonló sorsra jutnak. Köztük van az egyik legnépszerűbb ingyenes program, az OpenOffice.org is. Azok a fejlesztők, akik nem a Sun tagjaként segítették a szoftvercsomag fejlődését, korábban is panaszkodtak a Sun túlzott kontrollja miatt, ami elriasztotta a külső fejlesztőket, írja az IT World. Amíg az Oracle nem közli, hogy mi lesz az OpenOffice.org sorsa, addig a külső fejlesztőknek minden okuk megvan az aggodalomra.

A Linuxot kiadó vállalatoknak – Ubuntu, Novell, hogy csak a legismertebbeket említsem – rá kell ébredniük, hogy az OpenOffice.org az egyik legértékesebb kártya a kezükben. A lakossági felhasználóknak ezzel tudnak olyan dokumentumot szerkeszteni, amit a Windowst,  Mac OS-t vagy bármilyen más egzotikus oprendszert használó ismerősük meg tud nyitni.

Biztosítaniuk kell az OpenOffice.org függetlenségét, és talán az lenne a legjobb megoldás, ha a továbbiakban egy alapítványra bíznák a fejlesztést, ahogy az IT World javasolja. A Firefoxot készítő Mozilla is így fejlődik tovább, és az érdekelt vállalatok továbbra is hozzájárulhatnak a projekt sikeréhez, pénzzel vagy programozói tudással.

A Groklaw egyik összefoglalója a témáról itt olvasható, egy másik cikkükben a keresetet szövegét is közzétették.