Átrajzolná a netbookpiacot az AMD

Bár voltak próbálkozások az egyeduralom megtörésére, a netbook ma egyet jelent az Intel Atom processzorral. Ezek az alacsony fogyasztású csipek dolgoznak az apró gépek túlnyomó többségében, főleg, mert jobb mostanáig nem nagyon volt nála: akadt olyan processzor, ami gyorsabb volt az Atomnál, de az sokkal többet fogyasztott, így a kisméretű akkumulátorral szerelt netbookokban nem érhetett el sikert. Volt olyan csip is, ami beérte annyival, mint az Atom, ez azonban vagy nem tudott Windowst futtatni, vagy még az Intel processzoránál is lassabb volt.

Kompromisszum

Pedig az Atom tényleg csak vánszorog, és ezen még az idén megjelent második generáció sem tudott változtatni: a fogyasztás ugyan jelentősen csökkent, a teljesítmény azonban alig változott, így egy mai belépőlaptop is ötször-hatszor nagyobb teljesítményre képes, mint egy átlagos netbook.

Az AMD szerint ennek azonban nemsokára vége. A kisebbik processzorgyártó ugyanis bemutatta Fusion-platformját, ami körülbelül akkor kerül piacra, amikor már úgy tűnt, hogy a netbookbizniszben nincs több szufla: a növekedés megállt, az emberek az alacsony teljesítményben és kompromisszumos használhatóságban csalódva inkább a tabletek és a subnotebookok felé fordultak.

A gyártó négy rendszert jelentett most be ezek közül kettőnek 9, kettőnek 18 watt a fogyasztása. Az étvágytalanabb verziók 1-1,2 gigahertzesek, van belőlük egy és kétmagos kiépítés is és mindegyikben Radeon HD 6250-es grafikus gyorsítók dolgoznak: ezek a csipek köszönhetnek vissza a netbookokban. A nagyobb fogyasztású verziók 1,5-16, gigahertzesek, ezekből is van egy és kétmagos kiépítés, grafikus gyorsítójuk meg egységesen Radeon HD 6310.

Előre látták

Az AMD esélye egyébként egész jó: amikor a processzorgyártó megvette pár éve az Ati-t, akkor hirdette meg a Fusion-projektet, a nagy teljesítményű grafikus gyorsító processzorba integrálását.  Bár az Atomokban, illetve bizonyos Core i-processzorokban már ma is működik ez a felépítés, az Intel gpu-i lassúak, csak kényszermegoldásnak jók, miközben az AMD az Ati mérnökeire támaszkodva állítólag igazán versenyképes grafikus gyorsítót szerelt az új platformokba.

A lapkában 380 millió tranzisztor van, és azok minden fontos kiterjesztést és utasításkészletet támogatnak, így az AMD 64-et, az SSE1, SSE2, SSE3 és SSSE3-at is. A grafikus gyorsító szintén minden platformban otthon van, a Direct2D, a WebGL, a HTML5 és WebM-támogatás biztosítja, hogy mindenféle netes hd-videó megjelenítése gondtalanul menjen, és persze van DirectX 11-támogatás is, méghozzá állítólag megfelelő teljesítménnyel: az AMD azt ígéri, hogy a Fusion az Atommal ellentétben alkalmas lesz játékok futtatására is, amit az első tesztek megerősítenek.

A platform hivatalosan januárban startol a CES-en, ahol már vagy száz olyan gép lesz, amiben az AMD Fusion-platform dolgozik, de várhatóan egy héten belül megérkeznek az első teszteredmények is. A hírek szerint az AMD-rendszerrel szerelt gépek négyszáz dollár körüli áron lesznek megvásárolhatók.