Vince, Artúr
-5 °C
2 °C
Index - In English In English Eng

Digitálisan kezelik a nyugdíjasokat

2011.02.08. 21:14 Módosítva: 2011.02.09. 15:26
A kormány rátette a kezét a magánnyugdíjpénztárak vagyonára, de a terveiben az is szerepel, hogy valamivel hatékonyabbá és kényelmesebbé teszi az idősek ellátását. Stratégiai célkitűzés az egészségügy digitális modernizációja, amelynek hasznosságát Horvátország példája bizonyítja.

Európa valóban vén kontinens lesz, 2050-ben már a lakosság harmada lesz 65 évnél idősebb. Ez a probléma a jelenleg 25-45 éves korosztályt érinti leginkább: nekik 40 év múlva arra kell számítaniuk, hogy a nyugdíjrendszerbe kevesebb aktív munkavállaló tesz majd be pénzt, mint amennyien most, viszont többen igénylik majd a támogatást. Néhány egyszerűbb informatikai fejlesztéssel azonban jelentős megtakarítás érhető el.

A kormány által összerakott Digitális Megújulás nevű stratégiának része az e-egészségügyi rendszerek fejlesztése is. A részletes akciótervek a távmonitoring, az elektronikus kórlap, e-recept, e-tajkártya bevezetésével, illetve az említett eszközöket kezelő informatikai rendszerek kiépítését tűzték ki célul.

Évekkel ezelőtt megjelentek Magyarországon azok a távgyógyászati eszközök, amelyekkel a mért adatok (vérnyomás, cukorszint) mobilhálózaton elküldhetők a háziorvosnak. A Promedcom és távközlési partnere, a Telenor is elindította a szolgáltatását néhány kiválasztott rendelőben. Ezek a termékek azonban nem az átlag nyugdíjasoknak készültek, a százötvenezer forintos vérnyomásmérőt és a szolgáltatás ötezer forintos havi díját kevesen tudják megfizetni. Bár a kütyükkel jól megszólítható a pc-k előtt felcseperedett korosztály, szakértők szerint nem az otthoni gépek fejlesztése a legfontosabb.

Képernyőkép.png

Az orvosi informatikai fejlesztéseknél először azokra a területekre kell koncentrálni, amelyek a problémák 80 százalékát megoldják, és csak utána kell foglalkozni a maradékkal - mondta Király Gyula, aki 2007-ig az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) informatikai vezetője volt, és jól ismeri a magyar egészségügyben használt rendszereket. (Király Gyula az egészségügyi vezetők lapjában, az IME-ben írt a témáról részletes elemzést.)

Kapcsolat nélkül

Jelenleg az orvosok rendelkezésére állnak a napi tevékenységük elvégzéséhez szükséges számítógépek és szoftverek, de az egészségügyi informatikai rendszerből hiányoznak azok az eszközök, amelyek lehetővé tennék a stratégia céljainak teljesítését, mondta a szakértő. Király Gyula szerint kulcsfontosságú elem a digitális aláírás, mert nélküle az orvosok nem tudják hitelesíteni a leleteket, vagy aláírni a gyógyszertáraknak elküldendő e-recepteket. Ha csak a háziorvosokat vonják be a rendszerbe, akkor 7 ezer digitális aláírás szükséges, de igazából az lenne jó, ha mindegyik praktizáló orvost ellátnák e-szignóval.

9061263

A kormány elektronikus ellátási rendszerének az állampolgári kártya lesz az alapja, ezen lesz rajta a tb-kártya is, ami jelenleg egy ócska papírlap. Fokozatosan állunk át elektronikus rendszerekre. 2012-ben a lakosság egészségi állapotát monitorozó rendszert akarják elindítani. 2013-ra négy olyan regionális kórházi rendszert akarnak kiépíteni, amelyekkel követhető a beteg életútja - más intézményekben milyen ellátást kapott, milyen műtétei voltak, milyen gyógyszereket szedett. A Digitális Megújulás stratégiájában a felhasználó által is elérhető elektronikus kórlap, valamint az elektronikus recept mellett nincs céldátum, és 2014-ben csak az intézmények felében lesz kártyaelfogadó eszköz a tervek szerint.

Miért előnyös az e-egészségügyi rendszer? Erre a kérdésemre Ranko Stevanović, a horvát egészségügyi minisztérium tanácsadója adott választ. A szakértővel az Ericsson stockholmi főhadiszállásán találkoztam, ahol előadást tartott a svéd gyártóval közösen kifejlesztett rendszerük felépítéséről. Horvátország bizonyos szempontból előttünk jár, a 2010 júniusában elindított pilotprojektjükben két megye párhuzamosan használta a régi papír alapú és az elektronikus rendszert. December elsején elhagyják a papírmunkát, majd más megyékben és nagyvárosokban is elindították a rendszert.

Kicsit lassúnak tűnhet a magyar tempó, de azt is tudni kell, hogy még a fejlett skandináv államokban is az ügyintézés 50-60 százaléka papír alapú. A horvátok ezt 5-10 százalékra kívánják leszorítani, ami Stevanović szerint azért lehetséges, mert Horvátország nyugati államok után vágott bele a projektbe, ezért már modernebb rendszert tud bevezetni. Az is előnyös, hogy Európa keleti régiójában az egészségügyi rendszernek kevesebb szereplője van. Nyugaton több, egymással versengő biztosítót kell továbbfejleszteni.

A horvát szakértő beszámolója szerint a nővérek örültek a legjobban az elektronikus rendszernek, mert kevesebb receptet és laboreredményt kellett begépelniük. A betegek is nagyon jól járnak: nem kell a leletekkel bemenni a háziorvosi rendelőbe, mert az e-lelet automatikusan eljut a szakorvostól a háziorvoshoz (erre jó a regionális, kórházakat és rendelőket összekötő rendszer). A betegekről készített elektronikus jelentések segítségével kiszűrhetők a hibás kezelések, például a penicillinre érzékenyek garantáltan nem kapnak ilyen hatóanyagú gyógyszert.

A horvát júzerek egy mikrocsipes taj-kártyával azonosítják magukat a rendelőben és a gyógyszertárban, online tudnak időpontot előjegyezni a háziorvosnál, a műtétekre és a laborvizsgálatra. Hosszabb ideig tartó kezeléseknél nem kell állandóan a háziorvoshoz járni, hogy írjon beutalót újabb kontrollvizsgálatra, mondta Ranko Stevanović, mert ezt a rendszer magától is megteszi, és hasonlóan automatizálják a rendszeresen szedett gyógyszerek felírását is.

Tapasztalat

Horvátország sem ma kezdett az e-egészségügyi eszközökkel foglalkozni, hanem még 2004-ben, és a projekt 2007-es fordulójában választották ki az Ericssont partnernek. Az elmúlt években sok nagy konferenciát tartottak, amelyeken több mint ezer orvosnak beszéltek az előnyökről, és lecserélték a hibás, elöregedett infrastruktúrát. Volt, hogy egy régi router akadályozta az elektronikus rendszer kiépítését. Nagyjából 5-7 év múlva lesz teljesen kész a horvát rendszer, és a projektre 10 év alatt körülbelül 200 millió eurót költöttek el. Ebben benne van minden orvosi pc, szoftver, kártyaolvasó és a fejlesztés is. Ranko Stevanović azt mondta, becsléseik szerint a befektetés 2,5 év múlva megtérül, például azért, mert csökkenteni tudják a fölösleges gyógyszerfogyasztást.

Magyarországon is megvan az egészségügyi rendszer számos eleme, például az Ügyfélkapun keresztül elérhetők a közpénzen igénybe vett ellátások és gyógyszertámogatások adatai. Ezen kívül már a kórházak is elektronikus kapcsolatban állnak az állammal, erre épül a finanszírozásuk. A horvátok annyiban járnak előttünk, hogy a páciensekig kiépítették a rendszert, és jóval szélesebb kör élvezheti a digitális szolgáltatás előnyeit.