![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Mindörökké Mickey egér
További Tech cikkek
-
Fontos újítást vezetett be az OTP, így szűrhetők ki a telefonos csalások
- Mark Zuckerberg robotokkal váltaná ki a tartalomkészítőket
- Egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos állást utasított vissza Scarlett Johansson
- Az Europol elárulta, mennyi áldozata volt napont a kiberbűnözésnek 2023-ban
- A Microsoft elárulta, hány gépet érintett a globális informatikai hiba
Ki emlékszik az utolsó Mickey egeres élményére? Elmesélem az enyémet: valamelyik hétvégén bekapcsoltam a tévét, és ez a tetves rágcsáló fejhangon magyarázta a gyerekeknek, hogy mennyi kétszer kettő. Pedig nem így kezdte, volt ő sztár, a legnagyobb élő legenda, aztán jött Dumbo, Bambi, Aladdin, Pocahontas, Shrek, WALL-E, meg a többiek, és Mickey egérből vidéki kultúrházakban haknizó B-kategóriás celeb lett.
Éppen ezért elég nagy bátorság volt a játékot fejlesztő Junction Point Studiostól, meg a kiadó Disney-től, hogy az 1928-ban felskiccelt karaktert tette meg legújabb játéka főszereplőjének.
Visszatért
Bátor, de jó döntés: Mickey úgy friss, hogy közben roppant hagyományos. Olyan, mint amikor a tíz éve unalomig használt, majd leváltott dezodorunk illata megcsapja az orrunkat: újszerű, mégis rengeteg emléket idéz. Tetves egérnek neveztem, de persze imádom: hiába volt már 53 éves, amikor születtem, az egyik kedvenc karakterem volt gyerekkoromban, és a szakadék széléről visszahozva most végre bizonyíthatja, hogy még mindig ő az egyik legmenőbb szuperhős.
Mickey ebben a Nintendo Wii-re írt játékban ugyanis nem a gyerekek szorzási képességeit csiszolgatja, inkább szétzúzza ellenségeit a játéktörténelem egyik legszürreálisabb világában. A csak papíron létező Szemétföldében azok a teremtmények élnek, akiket már elfelejtettünk: túlvilág ez, ahol megpihenhetnek Disney feleslegessé vált karakterei. Mickey egér még nincs köztük, kívülről teszi tönkre a világot, amikor egy festékes vödör feldöntésével beönti Shadow Blotot a békés teremtmények közé. Amint észreveszi a hibát, gyorsan Blot után önt még egy adag festékoldót, hogy jóvátegye bűnét, de már késő, Szemétfölde elátkozott hellyé válik, ami pár hónap késéssel beszippantja magába az ecsettel felfegyverkező Mickey-t is.
A mesebeli világ elég nyomasztóra sikerült, az Elveszett gyerekek városa él itt boldog vérfertőzésben az Alien 4-gyel, Jean-Pierre Jeunet sem tudta volna ennél szürreálisabban berendezni. Mickey felbukkanása ebben a környezetben csak tovább fokozza az izgalmakat: a kedves mesehős egyszerűen nem passzol ide, nem is okoz gondot azonosulni vele, amikor eldönti, hogy rendbe hozza, amit elrontott, majd hazatér oda, ahová való: abba a világba, ahol még kíváncsiak rá.
Kezdődik
A harcban két szövetségese van Mickey-nek: a festék és a festékoldó, amikkel komoly átalakítást tud végezni Szemétföldén. Sokszor csak úgy tud átjutni az akadályon, hogy egy hiányzó fogaskereket felfesti a falra, így hozza működésbe az ajtónyitó szerkezetet. Máskor meg a leomlott sziklaakadályt kell eltüntetnie úgy, hogy kiradírozza a köveket tartó padlót. Sajnos azonban nem teljes ez a szabadság, a létrehozott világ alig egy-két százalékát tudja módosítani Mickey, így nem fogjuk forradalminak érezni a játékmenetet, inkább csak a Mariókban már megismert akadályokat alakították át festékekre aktualizálva.
A feladatokat egyébként nem túl nehéz megoldani, festésből, kaparásból áll a munkánk nagyobb része, és ezeket az eszközöket kell használnunk akkor is, amikor felbukkannak a gonosz karakterek, akik megpróbálják kiradírozni Mickey egeret a világukból.
A legnagyobb ellenséget azonban nem ők jelentik, hanem az irányítás és a kamera. Ezek ugyanis elég rosszul működnek. A kamera sokszor nem azt mutatja, amit kéne, össze-vissza mozog, amikor szemből támadnak az ellenfelek, oldalról látjuk az eseményeket, és fordítva. Számtalanszor haltam meg újra és újra ugyanazon a pályaszakaszon azért, mert egyszerűen nem láttam, mi vár rám. A 3D-s harcoknál meg elviselhető a helyzet, ha nem látom, mi van előttem, körbefutok a karakterrel, és feltérképezem a pályát. Ez még mindig rossz megoldás, de működik.
Sötét lovag
Van azonban számos olyan feladat, amilyennel csak 2D-s platformjátékoknál szoktunk találkozni, például amikor Mickey-nek pontról pontra ugrálva kell átjutnia a veszedelmek felett. A rossz kamera itt válik igazán kemény ellenféllé, hiszen 3D-ben, hátulról, rossz szögből figyelve az eseményeket egyszerűen képtelenség kiszámolni, hogy hova érkezünk, egyáltalán milyen ritmusban kell teljesítenünk a pályát, így aztán Mickey folyton a festékoldóban végzi, ami rajzfilmfiguraként elég nagy szívás. Van ugyan egy gomb, amivel középpontba állíthatjuk a kamerát, hogy legalább azt lássuk, amit a főszereplő, ez a gomb azonban valamiért nem mindig működik, általában a kritikus helyzetekben nyomkodjuk hiába.
A másik nagy ellenség az irányítás, ami kéz a kézben jár a béna kameramozgással: a kettő együtt folyamatosan megkeseríti a játékos dolgát, és ez sokat levon az élményből. Mert hibába jó az alapötlet, hiába volt telitalálat a főszereplők castingja, meg a szürreális világ megalkotása, hiába tudunk örülni a fantázia felbukkanásának a feladatmegoldásokban, ha a pocsék kamera és irányítás elveszi a kedvünket az egésztől.
Persze az Epic Mickey nem játszhatatlan, végig lehet vinni, és két súlyos hibája ellenére is szerethető, élvezhető program, csak meglepő, hogy ha már annyi energiát öltek a fejlesztésbe, hogy vérezhettek el két olyan versenyszámban, ami ma már rutinmunkának számít.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)