Kitört az aranyláz a szoftveriparban

Semmi technikai újdonság nincs az online szoftverboltokban, tíz évvel ezelőtt ugyanezt katalógusnak hívták és a weboldalakat kerestünk a segítségükkel. Egészen addig, amíg nem lett túl sok weboldal, ami miatt a katalógusok kezelhetetlenné váltak. Megjelentek a keresők, Altavista, AOL, Yahoo, és fölösleges folytatni a felsorolást, mert mindenki tudja, hogy végül a Google átvette a webes forgalomirányító szerepét.

Most a szoftverboltok piacán tört ki az aranyláz, mindenki építgeti a maga kis katalógusát. A gond az, hogy már a sereghajtó Windows Marketplace hatezres kínálatát is lehetetlen végigböngészni, és hatványozottan súlyosabb a helyzet az iPhone és az Android 200-300 ezer darabos katalógusával.

Az Apple senkit sem enged be a zárt rendszerébe, de az App Store-ban lehet keresést indítani. Az alkalmazásokra mutató linkekből több weboldal állít össze toplistákat, és vannak keresők is, mint például a uquery.com, de ez valójában csak a saját adatbázisában kutat.

Az Android nyíltabb rendszer, és ezt többen kihasználják. Az Amazon.com saját szoftverboltot akar nyitni, és a könyveladásban megszerzett tapasztalatát felhasználva akar szoftvereket ajánlani a felhasználóinak. Néhány mobilgyártónak – Samsung, LG, HTC – szintén van saját szoftverboltja, de ezek nem a szoftvereladásról, hanem inkább a készülékvásárlók kényeztetéséről szólnak: egyszerűbb, átláthatóbb kezelőfelületet, vagy egyedi ingyenes szoftvereket kínálnak a drága okostelefonok tulajdonosainak.

Nagy előrelépés a Google-től, hogy megnyitotta az Android Market webes verzióját, hiszen így kényelmesen, a pc-ről lehet programokat telepíteni a telefonra.

Felébredtek a számítógépezők is

A szoftveripar nagyon nehezen vette észre, hogy az optikai adathordozók kényelmetlenné váltak, és a számítógépeken is szükség lenne szoftverboltra. Az iPhone-on már százezer, Androidon húszezer program volt kapható 2009 végén, amikor az Intel belevágott az AppUp Center nevű szoftverbolt fejlesztésébe. 2010 szeptemberében indította el.

A netbookok és a tabletek kijelzőfelbontása eltér az asztali gépekétől, és emiatt néhány program vagy kisebb felbontásban, vagy egyáltalán nem fut netbookon, de az AppUp Center ezt a problémát is kezeli. Az általam kipróbált programok, az Angry Birds és a TuneWiki zenelejátszó is a netbook felbontására lett optimalizálva. Az viszont meglepő, hogy e két program iránt milyen lanyha az érdeklődés. Az Angry Birds 2010 slágere, milliókat adtak el belőle, de a cikk megírásakor az AppUp Centerben csak 9500-on állt a letöltésmutató. Ezt részben az ára miatt lehet, én is nehezen adtam ki érte 4 eurót. Az ingyenes TuneWiki viszont még ennél is rosszabbul szerepel, 600 letöltéssel, noha okostelefonokon több százezren töltötték le.

Az AppUp Center sikertelensége részben az Intel lomhaságának köszönhető, mert mire megjelent a bolt, addigra a vevőkhöz került több tízmillió netbook. Szólni kell az embereknek, hogy van ilyen online bolt, nem kell többé a külső cd vagy dvd-ről telepíteni. Az is jót tenne az AppUpnak, ha komolyabb programok is elérhetők lennének, és néhány régebbi, máig népszerű játékot is újra kiadnának netbookra optimalizálva.

Webkatalógus 2.0

Néhány hónappal az Intel után ébredt a Google, decemberben indította el a Chrome Web Store nevű online alkalmazásboltot. Ennek a Chrome OS operációs rendszerben lesz fontos szerepe, de már most is megtalálható a Chrome böngészők legfrissebb 9-es verziójában.

Ez a szoftverbolt hasonlít a legjobban a cikk elején említett webkatalógusra, hiszen számos olyan alkalmazást kínál, ami valójában nem program, hanem weboldal. Ugyanakkor az sem igaz, hogy a Chrome Web Store csak ikonokat ment el. Akadnak olyan programok is - főleg játékok -, amelyek telepítéskor letöltenek a felhasználó gépére 5-10 megabájtot. Így ezen programok futtatásakor kevésbé okoz gondot a lassú netkapcsolat, és nem kell minden egyes futtatásnál letölteni a játék fájljait.

Azért sem jogos elnevezés a webkatalógus, mert a Google nemcsak látogatókat gyűjt, hanem új üzleti modellt is kínál a webfejlesztőknek. A Chrome Web Store-on pénzzé tehetők webes szolgáltatások, és a fejlesztőknek nem kell számlázási rendszerrel bajlódniuk, mert arra ott van a bankkártyákat kezelő Google Checkout.

A Chrome Web Store sem egy forgalmas bevásárlóközpont. Néhány kategóriában a top alkalmazásokat csak néhány ezren töltötték le, de vannak kivételek is, mint például a feljegyzéseket és tennivalókat kezelő Springpad. Az ingyenes program azonban úgy ért el 65 ezer letöltést, hogy TIME magazin és a PC Magazine éves toplistájára is felkerült, ráadásul a mobilos verziója az Android Market kiemelt programjai közt szerepel. Vagyis pár millióan értesülhettek a létezéséről.

A Chrome Web Store-ban alig vannak fizetős szoftverek. Próbaként vettem egy matekszoftvert 2,99 dollárért - ebből 2,65 dollár marad a fejlesztőnél, miután a Google levonta a részesedését. Hetente huszonöten telepítik, tehát a fejlesztő nem ebből fog megélni, az biztos.

Ki nevet a végén?

Utolsóként, 2011. január 7-én nyílt meg az Apple Mac App Store, amely csak az Apple fejlettebb gépeire telepíthető. Ennek is az a célja, hogy egységes felületen, néhány kattintással lehessen szoftvereket venni. Az interfész a jól bevált iTunes App Store-ra hasonlít, amellyel már majdnem tízmilliárd programot eladott az Apple. A rajongók persze azonnal rávetették magukat a szoftverboltra, és az első napon letöltöttek egymillió programot.

A siker titka az, hogy az Apple partnerei semmit nem bíztak a véletlenre, és megmutatták az online szoftverboltok egyik legnagyobb előnyét. Azt, hogy bármikor megváltoztathatják a termékek árát. Ha nem veszik elég sokan a kétszáz dolláros képszerkesztő programot, akkor egy pár napos akció idejére levihetik az árat 80 dollárra, és máris többen fognak a zsebükbe nyúlni. Ezzel eladásonként kisebb lesz a gyártó nyeresége, de az akciós szoftver könnyebben felkerül az eladási toplistára, ezért még többen értesülnek az akcióról, és még többen vásárolnak. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a vevők is nagyon jól járnak.

A Mac App Store mutatta meg a legjobban azt is, hogy az online szoftverbolt nemcsak 1-2 dolláros segédprogramok terjesztésére való, hanem a százszor drágább, korábban cd-n vagy dvd-n terjesztett programok eladását is segíti. Való igaz, hogy a játékipar már alkalmazza ezt a módszert (pl. a Steam), de a felhasználónak kényelmesebb, ha mindent egy helyen megtalál.

Átlátszó falak

De hogyan veszik át a hatalmat a katalógusoktól a szoftverkeresők? Az biztos, hogy ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni, de a folyamat már elkezdődött. Ha beírjuk a böngészőbe azt, hogy Springpad, akkor az első találtatok közt van az Androidra, a Chrome-ra és az iPhone-ra telepíthető verzió.

A webkeresők működését nehezíti, hogy a szoftverek eszközfüggők. Az iPadre megírt magazin csak az iPad-használóknak adható el, a Total Commander csak Windowson kezeli a fájlokat. A problémát fokozza, hogy már tévéken és egyéb eszközökön is vannak szoftverboltok, és ezek sem teljesen reménytelen próbálkozások. Hosszú távon elképzelhető, hogy a háztartásokban több intelligens Panasonic vagy Samsung tévé lesz, mint amennyi Xbox játékkonzol.

Ahhoz, hogy a keresők átvegyék az irányítást, csak pár apró lépés hiányzik. Például a keresőnek fel kell ismernie, hogy egy windowsos számítógépen indítottunk keresést, tehát érdemes lenne ilyenkor a windowsos programot előrébb sorolnia. A másik megoldás erre az lenne, ha a szoftverfejlesztők nyílt platformokat használnának. A Java, a Qt, a Flash és az Air segítségével megoldható, hogy egy program többféle hardveren fusson. Persze a Google-nek, a Nokiának és az Adobe-nak el kell érnie, hogy ezek a platformok minél több tévén, telefonon, számítógépen és táblagépen ott legyenek. Akkor valóban mindegy lesz, hogy milyen eszköze van a felhasználónak.

A legfontosabb persze az, hogy az emberek fontosnak tartsák a választás szabadságát, hogy mindig dönthessenek arról, milyen gyártmányú eszközt és milyen programokat akarnak használni.

Az is lehet, hogy emberek nagyobb része inkább elkötelezi magát valamelyik zárt rendszerű gyártó, például az Apple mellett. Egyszer már a fél világ beállt egy cég mögé, a Microsoft Windows monopóliumát azóta sem sikerült teljesen megtörni, csak enyhíteni tudták a káros hatását. Ebben az esetben viszont a keresőknek nincs esélyük, és felülről kell várni az utasítást, hogy milyen böngészőt, milyen telefont és milyen programokat használhatunk.