Felmérhető lett volna a Facebook hatása előre?

Hamarosan, 2011 májusában lezáródik Európai Unió által elindított projekt, melynek célja az volt, hogy felmérjék a jövő technológiái által felvetett etikai problémákat, felvázolják az ezekre adandó válaszokat, és igyekezzenek az unió politikusait tájékoztatni a várható gondokról. A nemzetközi együttműködéssel zajló kutatásoknak több magyar résztvevője is van: az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetből Szabó Máté és Vissy Beatrix, valamint az Open Society Archives részéről Székely Iván).

Az ETICA (Ethical Issues of Emerging ICT Applications – A jövő IKT-alkalmazásainak etikai kérdései) nevű projekt 2009 májusában indult el, és bár jó néhány részterületet foglal magába, mindegyik kutatási témának az az alapkérdése, hogy a dinamikusan fejlődő technológiá milyen etikai kérdéseket vetnek fel.

Hangsúlyosan a jövő, a következő 10-15 év technológiáiról van szó, mivel a kutatói konzorcium tagjainak az a meggyőződése, hogy nem kell és nem is ajánlatos megvárni azt a fázist, amikor már széles körben, nagy hatással van jelen egy újdonság az emberek életében, hanem fel kell készülni előre a várható következményekre. Melyek közül az időben felismert károsakat így akár ki is lehetne szűrni, meg lehetne előzni. Például az online bankolás elterjedése hozta magával az ehhez kapcsolódó bűnözés, az adathalászat drámai elterjedését, vagy említhetjük az utóbbi években népszerűvé vált közösségi oldalakat is, melyek működése új adatvédelmi problémákat vet fel.

Nyilván lesznek elkerülhetetlen hatások, olyan etikai jellegű változások, melyek megelőzhetetlenek, de egy időben elvégzett alapos kutatómunka ebben az esetben is sokat segíthet az arra hivatottaknak, politikusoknak, hogy felkészülten igyekezzenek megoldásokat találni. Az előzetes etikai felmérés ugyanakkor támogatást nyújthat a különféle technológiák tervezőinek és létrehozóinak is abban, hogy már a fejlesztés során felismerjék és kiiktassák az esetlegesen problémás részeket, koncepciókat.

A 12 résztvevővel rendelkező, egymillió eurós költségvetésű, az EU által szponzorált projekt az úgynevezett 7. Keretprogram része, kifejezetten Európa-centrikus. A soknemzetiségű szövetség jó keretet biztosít annak, hogy a különféle nemzeti kultúrákból érkező tudósok a maguk sajátos szempontjaival gazdagítsák a kutatási eredményeket.

Az ETICA elindításakor öt fő kutatási területet határoztak meg: maguk a feltörekvő, jövendő technológiák, ezek felmérése, beazonosítása, a technológiák által felvetett etikai kérdések vizsgálata, annak felmérése, hogy milyen módon kell a kormányzatoknak, a döntéshozóknak hozzáállniuk a jövendő technológiákhoz, az általuk generált problémákhoz, a jövendő technológiák értékelése, valamint szervezési és eljárási javaslatok kidolgozása.

A projekt közreműködői 11 olyan technológiát, trendet határoztak meg, melyek várhatóan komoly etikai kérdéseket vetnek fel:  környezeti intelligencia (Ambient Intelligence – AmI), érzelmi számítástechnika (Affective Computing), mesterséges intelligencia, bioelektronika, felhőalapú számítástechnika, a jövőbeli internet, ember-gép szimbiózis, kiterjesztett és virtuális valóság, neuroelektronika, kvantum-számítástechnika és robotika

A vége felé közeledő projekt a résztvevők szerint sikeresen zajlott le, már az utolsó fázisnál, a javaslatok kidolgozásánál tartanak. A konkrét eredményeket egy nagyszabású konferencián, az ETICA záróeseményén ismertetik és foglalják össze az Európai Parlamentben március 31-én.