További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
A B-3 a Koszovó, Irak, és Afganisztán után most Líbiában is bevetett B-2 Spirit utóda lesz. A B-2-t még a hidegháború utolsó éveiben tervezték, és a költségei rettentően elszálltak: egy darab megépítése nagyjából egymilliárd dollárba, ha a kutatás-fejlesztés költségét is beleszámoljuk, több mint kétmilliárdba kerül. Összesen 21 darab készült belőle, ebből 20 máig aktív (egy lezuhant 2008-ban egy gyakorlaton), mindegyiknek saját neve van, mint az anyahajóknak.
Az utód B-3 kifejlesztésére öt évet és 3,7 milliárd dollárt kért a légierő (plusz a következő generációs lopakodó bombázókkal kapcsolatban előzetes kutatás-fejlesztésre a Boeing, a Lockheed Martin és a Northrop Grumman már 2 milliárdot elköltött 2008 óta). A teljes program költsége várhatóan 40-50 milliárd dollár körül alakul majd, a légierő tervei szerint tíz, egyenként 12 gépből álló B-3 köteléket fog alkalmazni, plusz kiképzési és gyakorlatozási célokra még 55 darabot. Ahogyan az elődje, a B-3 is alkalmas lesz atomfegyver bevetésére.
A lopakodó nagy hatótávolságú lesz, ez 5000 tengeri mérföldet (9260 km) jelent. A végsebessége a hangsebesség alatt lesz, és 13-14 tonnányi bombát lesz majd képes magával vinni, vagyis éppen nem bírja el az ennél kicsivel súlyosabb, jelenleg tesztelés alatt álló MOP (Massive Ordanence Penetrator) bunkertörő bombát. Ezt a bombát 8 méter megerősített vasbeton, vagy 40 méternyi szikla átütésére tervezték azután, hogy Irakban és Afganisztánban az amerikai légierő elég gyenge teljesítményt nyújtott bunkerek és barlangok kifüstölésében.
Ezt a bombát továbbra is B-2-esek és B52-esek fogják ledobni, amelyeknél a B-3 költségtakarékossági okokból jóval kisebb lesz, és bunkerek ellen speciális precíziós csapásokat lehetővé tevő rakétákat fejlesztenek neki. A B-3-at a brutális erejű, nagy tömegű bombák helyett inkább a kisebb, de kifinomultabb fegyverek bevetésére tervezik, mint az ellenséges radarokat megbénító mini robotrepülők, vagy a kommunikációs hálózatok zavarását, vagy lehallgatását végző robotok.
A lopakodó védelmét egy lézeres rendszer látja majd el, amit egyelőre átalakított Boeing 747-eseken tesztelnek, és a feladata a beérkező rakéták elpusztítása (erre természetesen csak akkor van szükség, ha a lopakodó képesség ellenére észrevenné az ellenséges légvédelem a gépet).