Moore törvénye is a japán katasztrófa áldozata lehet

További Tech cikkek

A Japánt sújtó földrengés és cunami miatt több japán elektronikai óriáscégnek kellett leállítani a gyárait: néhány megsérült a földrengésekben, a többségben az áramkimaradások miatt kellett leállítani a termelést. Ez nemcsak az adott gyárakban készülő termékek piacára lehet kihatással, de az egész világ elektronikai iparára, mivel alapvető alkatrészekből támadhat hiány a japán leállás miatt.

Az Ars Technica összeállítása szerint két területet érint nagyon érzékenyen a földrengés okozta kár: a digitális kamerákét, és az Intel-processzorokét.

A Panasonic digitális kamerákat gyártó üzeme Fukusima közelében megsérült a rengésben, néhány munkás kisebb sérüléseket szenvedett, a gyárat leállították. A Canon négy gyára állt le, a digitális fényképezőgépek lencséit gyártó üzemben a jelentések szerint súlyos károk estek, ahogy egy másik, a tintasugaras nyomtatókhoz alkatrészeket gyártó üzemben is.

A jelentések szerint a Toshiba két gyárát zárta be, az egyik súlyos sérüléseket szenvedett, a másikat már a jövő héten újraindítják. A Fujitsu hat üzeme állt le, egyelőre a károk felmérését végzik. A Texas Instruments két gyárát kellett leállítani, az egyik áprilisban, a másik májusban kezdheti újra a munkát. A cég a világ harmadik legnagyobb félvezetőgyártója, főleg mobiltelefonokban dolgozó csipeket készít, így a telefongyártók aggódhatnak az alkatrészellátás miatt. A Hitachi öt gyárát volt kénytelen leállítani, de a jelentések szerint már helyreállították a károkat és az áramellátást.

A legkevesebb kárt a Sharp gyárai szenvedték el, egyetlen üzemet sem ért sérülés, de az áramkimaradások miatt mégis állt a munka az lcd-kijelzőket készítő gyárban. A legrosszabbul az eddigi hírek szerint a Sony járt, hét üzemben állt le a munka, ezek blu-ray olvasókat, dvd-lejátszókat, újratölthető lítium-ion akkumulátorokat, kamerák és tévék alkatrészeit gyártották.

A Nikon öt gyárát állította le, ami egyrészt a DSLR (digitális, tükörreflexes) gépek gyártását érinti érzékenyen, másrészt a fotolitográfiás eljárásoknál használt lencsékét és berendezésekét. Ez a probléma gyűrűzhet tovább a világ csipgyártásába, ugyanis a Nikon technológiáját használja több óriáscég is digitális áramkörök gyártásához. Az Intel éppen most készíti fel a gyárait a 22 nanométeres technológiás áramkörök gyártására (ez azt jelenti, hogy a csipen belül 22 nm szélesek a vezetékek), ami a Nikon-gyárak leállása miatt késhet.

Így előállhat az a helyzet, hogy a földrengés miatt nem tudja tartani magát a csipgyártás Moore törvényéhez. Az Intel alapítója 1965-ben jósolta meg, hogy a digitális áramkörök összetettsége 18 havonként duplázódik meg; a vezető processzorgyártó Intel azonban nem tud időben átállni a méretek csökkentésével, és így áttételesen a processzorokba belezsúfolható áramkörök és alkatrészek számának növelésével járó 22 nanométeres technológiára.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.