A MILC-ek támadása
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Néhány éve új kategória bukkant fel a fényképezőgépek piacán, de csak mostanában kezd elterjedni a kompakt és a tükörreflexesek (DSLR) világában. Jellemzőjük a nagy szenzor, nincs bennük tükör, de cserélhető az objektívjük. A kategóriát MILC-nek, vagyis tükör nélküli cserélhető objektíves gépnek (mirrorless interchangeable-lens camera) nevezték el. A megalkotásukkal a cél az volt, hogy ugyanazt (vagy inkább közel ugyanazt) a képminőséget, mint a DSLR, jóval kisebb kamerával érjék el.
Piaci rés
A piac tavaly indult be igazán, akkor a nagyobb fényképezőgépgyártók (Panasonic, Olympus, Samsung, Sony) is kijöttek saját modelljeikkel. A lényeg tehát a kisebb méret, másképp nem is lehetne magyarázni a kategória létét, hiszen árban nem sokkal maradnak el az alsóbb kategóriás tükörreflexes gépektől. Gyakran fel is merül a kérdés, hogy miért nem a jó minőségű képeket készítő tükörreflexeset választja a vásárló ugyanannyi pénzért. A válasz: mert a MILC kisebb és képminőségben sem marad el az alsóbb kategóriás DSLR-től (a többszázezer forintos tükörreflexes gépekkel felesleges összehasonlítani ezt a kategóriát). A kompakt gépekről annyit érdemes tudni, hogy fix a lencséjük és kicsi szenzoruk van, ami sok esetben jó fényképeket készít, de például rossz fényviszonyok között már láthatóak a korlátaik.
A MILC mindkét típusnak a jó tulajdonságait próbálja ötvözni. A kompaktoknál nagyobb a szenzora, akkora, mint a DSLR-eknek, és jóval több funkció van benne. A DSLR-nél kisebb, a legkisebbek zsebben is elférnek. Masszívabbak a kevesebb mozgóalkatrész miatt, és általában olcsóbbak, vagyis inkább a belépő kategóriás tükörreflexes fényképezőgépekkel vannak egy árban.
Ugyanakkor hátrányai is vannak a kategóriának. Az egyik pont az ára, túl drágák a kompaktokhoz képest, és nem sokkal olcsóbbak a tükörreflexeseknél. A plusz objektívek megvásárlásával pedig már nagyon megugrik az ár. Ráadásul sokszor nem kompatibilisek az elterjedt objektívekkel, a formátum miatt újakat kell vásárolni, illetve csak a saját gyártású objektívek kompatibilisek. Ettől persze vannak eltérések is, és átalakítót is lehet vásárolni hozzájuk, mint például a Sony Nex fényképezőgépeknél – E-mount to A-mount adaptereket ajánlottak a géphez.
Az objektíveknél maradva, a kicsi váz és a nagy objektívek miatt a gépek orrnehezek, vagyis túl nehéz (és nagy) az objektív a vázhoz képest, és orra buknak, figyelmesebben kell tartani fényképezésnél. Ilyen például a Sony Nex családja, a gép nagyon kicsi, akár egy zsebben is elfér, ha a kisebbik objektívet használjuk. Ahogy azonban a nagy objektívet tesszük rá, már jobban kell egyensúlyozni, és táska kell a cipeléshez.
Funkciók sokasága
A kategória egy-két éve vonult be igazán a köztudatba, bár már korábban készültek hasonló készülékek, például a Leica M8-asa. Az első tükör nélküli cserélhető fényképezőgépnek a Panasonic DMC-G1-et tartják, ezután jött a Ricoh GXR 2009 novemberében, az Olympus PEN E-P1 2009 júniusában. Majd a Samsung NX10 2010 januárjában, a Sony Nex 3 és Nex 5 májusban, a Panasonic GF2 októberben. A felsoroltak közül a Sony, a Samsung és a Panasonic gépeit próbáltuk ki, valamint az NX-család legújabb tagját, az NX 11-et.
Írtuk, hogy jóval több funkció van ezekben, mint a kompakt gépekben, itt tényleg lehet állítani a záridőt, rekeszt, ISO-t (fényérzékenységet). Ugyanakkor nem annyira bonyolult minden, mint a profi vagy félprofi tükörreflexes gépekben, egy kezdő is el tud igazodni. Ami ennél is fontosabb, meg tud tanulni fényképezni. A Sony Nex 3 és Nex 5 kamerájának lcd-kijelzőjén például pontosan látjuk, hogy mi történik akkor, ha növeljük a záridőt, így a fénykép is olyan lesz, amilyet szeretnénk.
A funkciók sokasága fényképezőgépenként változó. A Sony Nex családja például nagyon jó panorámaképeket készít, csak le kell nyomni a gombot és mozgatni a gépet félkörben. Az elkészült képeket a gép aztán magától összeilleszti és akár 180 fokos panorámaképet kapunk. A Samsung NX szériája a sorozatképekre állt rá, több módban is lehet sorozat képet készíteni, melyet aztán össze lehet kapcsolni a megfelelő programmal. Panorámaképet is lehet készíteni, húsz másodpercig kattint folyamatosan a gép, akár 360 fokban is megfordulhatunk. Az elkészült képeket összekapcsolja, így már a kész képet látjuk a memóriakártyán.
A Panasonic GF2-ese kicsit robusztusabbnak hat a többi gyártó modelljénél, de pont emiatt nincs az az érzés, hogy orra bukik a kamera a nagyobb objektív miatt. A gépen érintőkijező van, melynek nyomogatásával nemcsak a menüt kezelhetjük, hanem akár fénykpezhetünk is vele, oda fókuszál, ahová bökünk az ujjunkkal a kiejzőre. A rengeteg funkciója között éppúgy megtalálható a hd-videókészítés, mint a sorozatfelvétel-mód. Ez az a fényképezőgép, melyre 3D-előlencsét is tehetünk és 3D képeket készíthetünk vele.
A Samsung NX11-et egy évvel az előző modell, az NX10 után jelentették be, kicsit robusztusabbnak hat, mint elődje volt, talán az átalakított markolat miatt. A mostani fényképezőgépnél az úgynevezett i-Functionra helyezték a hangsúlyt, mely egyszerűbbé teszi a különböző beállításokat, egy gombbal és az objektív gyűrűjén található gyűrűvel gyorsan és egyszerűen lehet váltani a különböző beállítások között. Persze ehhez nem árt némi gyakorlás.
Van úgynevezett hangos kép mód is, ezzel a képhez néhány másodpercnyi hangot is fel lehet venni: ez úgy működik, hogy félig lenyomjuk az exponálógombot, ezzel elindul a hangfelvétel, majd a fénykép elkészítése után még tíz másodpercig veszi a hangot a gép. Nyaralás képeinek megmutatásához tökéletes megoldás, legalább nem kell hússzor elismételni az összes rokonnak, mit láthatnak éppen a képen.
Kezdőknek és profiknak
A Samsung, a Panasonic és a Sony tehát ráállt erre a vonalra, ezt a kategóriát szeretné népszerűsíteni. A sorozat új modellje nem különbözik nagyon sokban az elődtől, néhány apróságon javítottak, látszik, hogy a cél, hogy ne hagyják lankadni az érdeklődést a kategória iránt. De a kategória népszerűségét tekintve, ettől nem kell félni, a közeljövőben valószínűleg egyre több tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgépet dobnak piacra. A tükörreflexes gépek két legismertebb gyártója, a Nikon és a Canon még nem dobott piacra ilyen gépeket, de nagyon figyelik, merre halad a piac és iparági elemzők szerint maguk is fejlesztenek ebben a kategóriában kamerákat.
Kinek ajánlják a kategória gépeit? Elsősorban a nem profi, de azért a kompakt gépeknél kicsit többre vágyó kezdő fotósoknak. Vagy azoknak, akik jól értenek a fotózáshoz, de egy forró nyári délutánon a városnézéshez nem szeretnének egy egész fotóstúdiót magukkal cipelni, hanem megelégszenek a kisebb géppel.