Sebességet vált a Firefox

Ez egyfajta fejlesztési filozófia, ez a tempó fekszik legjobban a fejlesztőcsapatnak, nem arról van szó, hogy marketinges megfontolásokból nagyobb verziószámot akarunk mutatni, mint a többi böngésző – mondta a Chrome vezető termékmenedzsere, amikor rákérdeztünk, hová az a nagy rohanás az új verziókkal. Akkor a Google böngészője két és fél év alatt a tizedik verziójánál járt (ma már a 12.-nél), miközben a konkurens böngészőknél általában évekbe telt, míg ugrott egyet a verziószám. Úgy tűnik, a példa ragadós, most a Mozilla adta ki a Firefox 5-ös verzióját, alig három hónappal a 4 után. Előtte a Firefox 3 és 4 között majdnem három évet kellett várni.

Persze a Firefox 3-as idők óta sok minden változott a böngészőpiacon. Az Internet Explorer például elvesztette a piaci részesedésének nagyjából harmadát; megjelent, és a harmadik legnagyobb böngészővé nőtt a Chrome. És fontos piaci szegmenssé vált a mobilos böngészőké, ahol a Firefox sokáig jelen sem volt, az androidos verzió kiadásával pedig a szokásosak mellé olyan vetélytársakat kapott, mint az Opera Mini, vagy az Apple kütyüjein egyeduralkodó Safari. Plusz a HTML5 szabvány önmagában is új fejezetet nyitott a böngészőháborúban.

Mire elég három hónap?

Pár hónap alatt ugyan nem lehet világmegváltó újdonságokkal telerakni egy új böngészőt, a Firefox 5 újdonságait azért hosszasan sorolják a Mozilla oldalán. Az egyszeri felhasználó ebből nagyjából annyit vesz észre, hogy az ötös Firefox szinte tök ugyanúgy néz ki, mint a négyes, gyors, a kezelőfelülete letisztult, minimalista, de annyi funkció van elrejtve benne, hogy mire mindet kiismeri az ember, már rég a hatos verzió lesz a menő.

A komolyabb újítások között találjuk a CSS animációk támogatását (magyarul a böngésző szebben kezeli majd a nagyon dinamikus, animáló-zenélő oldalakat), és azt, hogy megújult a Jetpack, a külső böngésző-kiegészítők programozási felülete. Technikailag a legtöbb újítás az androidos verzióba került (rá is fért), a windowsos és maces változatban az átlagfelhasználó csak annyit vesz észre, hogy kicsit hosszabbak lettek a menük.

Hogy a motorháztető alatt azért komoly szerelések történtek, annak legfeltűnőbb jele a memóriakezelés: a 4-es Firefox indítás után üresen 72 megabájt memóriát evett, három tesztoldalt (Index, Youtube és Google News főoldalak) megnyitva pedig 99-et. Az ötös verzió üresben 46, ugyanezzel a három oldallal 82 megát kér csak.

Elő a tesztekkel

A webes szabványok kezelését és a sebességet mérő teszteket Windows XP-n futtattuk le (még mindig ez az operációs rendszer fut messze a legtöbb netezőnél), az új Firefoxot a négyes verzióval, és referenciaként a Chrome legújabb változatával, a 12-essel mértük össze.

A HTML5-teszten, ha nem is sokat, de javult a Firefox az elmúlt 3 hónapban, de még mindig elmarad a Chrome eredményétől. A 300 pont felé közelítő eredményekre egyik böngésző sem lehet különösebben büszke, a tesztben ugyanis 400 pont a maximum.

A javascriptek futtatási sebességét mérő Sunspider, és a dinamikus objektummodelt használó oldalak kezelését (ez két tipikusan olyan dolog, ami le tudja lassítani a weboldalak megjelenítését) tesztelő Dromaeo teszteken jól érzékelhető gyorsulást mutat a Firefox 5, mindkettőnél beéri, és picit meg is előzi a négyes verzióhoz képest utcahosszal vezető Chrome-ot. Más kérdés, hogy ezt a gyorsulást a mindennapos netezés során alig érzékeli az ember, hiszen a gyakorlatban a legtöbbször tizedmásodperces különbségeket jelentenek csak.

Hogy a Firefoxnak jót fog-e tenni a felpörgetett fejlesztési ritmus, még nem tudni, most mindenesetre azt bizonyították a programozók, hogy képesek pár hónap alatt is összehozni egy új verziót, szabad szemmel is látható gyorsulással és tartalmi újdonságokkal. Már csak azt kellene megoldaniuk, hogy a hardcore júzerekkel és a kiegészítőket író programozókkal se toljanak ki ilyenkor, akik egyesével frissítgethetik az összes addonjukat a böngésző mellett – és akkor semmi sem ment meg attól, hogy másfél év múlva a Chrome 24-et méregethessük majd össze a Firefox 17-tel.