Az orosz kormány zöld utat adott az évek óta tervezés alatt álló Bering-alagút projektnek, ami egy tenger alatti alagút megépítését tűzi ki célul Szibéria és Alaszka között. Az alagút teljes hossza 102 kilométer lesz, ami kétszer hosszabb a La Manche csatorna alatt megépített Csalagúténak. Maga az alagút kifúrása 10-12 milliárd dollárba és 15 évbe kerülne, a projekt teljes költségét 65 milliárdra becsülik.
Az alagút ötlete nem új, már II. Miklós cár szerette volna megépíttetni 1905-ben, de a kor technikai fejlettségi szintjén ez lehetetlennek bizonyult. Ha most mégis elkészül, alapvetően fogja megváltoztatni az Oroszország és Amerika közötti gazdasági kapcsolatokat.
Tehervonatok tudnak áthaladni rajta, évi százmillió tonna rakományt szállítva a két kontinens között, gyorsabb és olcsóbb szállítási útvonalat biztosítva a hajóknál. Földgáz- és kőolajvezetékek, és az internetes gerinchálózatot megerősítő üvegszálas kábelek is tervben vannak, ahogyan a két végpontnál, illetve a szoros közepén levő Diomede-szigeteken óriási szélerőművek felállítása.
Az alagút nyomvonala áthalad a dátumválasztó vonalon, vagyis aki bemegy az egyik oldalon, az az iránytól függően vagy másnap, vagy az előző nap fog kibukkanni a túloldalon. Hogy ki fogja finanszírozni a grandiózus vállalkozást, egyelőre nem tudni pontosan, a 2007-es eredeti tervekben 25-25 százalékos orosz és amerikai állami részvételről volt szó, a pénz másik felét magánbefektetőktől várták.