20 éves a Linux operációs rendszer

Linus Torvalds 1991. augusztus 25-én jelentette be, hogy kifejleszt egy ingyenes operációs rendszert, ami 386-os AT gépeken lesz futtatható. A Linux születésnapja lehetne július 3-án is, mert Torvalds akkor beszélt tervéről, de akkor még nem árulta el, milyen projekten dolgozik. Október 5-én pedig már arról számolt be, hogy a rendszer működőképes, tehát akár ez nap is lehetne a Linux születésnapja.

Hobbiként indult a projekt, a Helsinki Egyetemen tanuló Torvalds csupán azért vágott bele a munkába, mert el akarta érni a számítógépével az egyetemi UNIX-os szervereket. Ám rájött, hogy gyakorlatilag egy kernelt, magyarán egy operációs rendszer magját épített fel. Torvalds a Freax nevet adta a rendszernek, amely egyszerre utal az ingyenességre (free), a UNIX-os gyökerekre (x), és arra, hogy ilyesmivel csak csodabogarak (freaks) foglalkoznak.

Csoporttársa, Ari Lemmke vette rá, hogy töltse fel a rendszert egy szerverre, hiszen úgy bárki könnyen hozzáfér. Neki nem tetszett a Freax név, és önhatalmúlag úgy döntött, hogy létrehoz egy linux nevű könyvtárat (a programot létrehozó Linus neve végére berakta az x-et), és ebben pakolja a kódokat. Végül emiatt lett Linux a rendszer neve.

A Linux ötéves korában kapta meg kabalaállatát. Egy könnyen felismerhető logót kerestek a Linuxnak amikor Torvaldsot megcsípte egy pingvin, és e hír bűvöletében rajzolta meg a kabalafigurát Larry Ewing grafikus, aki jelenleg is sok ingyenes program fejlesztésében részt vesz.

Torvalds eleinte korlátozta a rendszer kereskedelmi használatát, ám 1992-ben átállt a Richard Stallman által GNU GPL licenc használatára. Röviden összefoglalva a GPL azt jelenti, hogy minden, a kód alapján létrehozott munkát ugyanolyan licenccel, változatlan használati jogosultsákkal kell közzétenni. Ez biztosítja, hogy a szabad szoftver mindig az is maradjon. Torvalds azt mondja, a GPL licenc bevezetése volt élete egyik legjobb döntése. Torvalds innentől szorosan együttműködött más GPL-es programok fejlesztőivel, hogy  a Linux egy teljes ingyenes operációs rendszerré váljon. 1993-ban már több mint százan fejlesztették a Linux kernelét, és két ma is létező disztribúció, a Slackware és a Debian ebben az évben jelent meg.

Az átlagos felhasználók számára 1994-ben vált érdekessé a Linux. Megjelent a kernel 1.0-ás verziója, a rendszer grafikus interfészt kapott, elindult a Red Hat és a Suse. 1996-ban a szerverek piacán lépett előre a Linux a 2.0-ás verzió megjelenésével, ez már több processzoros rendszereken is működött. 1998 az áttörés éve, a Linux először szerepel a mainstream médiában, és olyan óriásvállalatok is támogatni kezdték a Linuxot, mint a Compaq, az IBM és az Oracle. Ekkor jelenik meg a Google is, amely Linuxra épült, és ekkor kezd csatázni egymással a két legjelentősebb grafikus felület, a KDE és a Gnome.

Az első LinuxWorld konferencián 1999. márciusában 12 ezren vesznek részt, és az új operációs rendszer nagyságát jelzi az is, hogy a Linux.com domén egymillió dollárért talál gazdára. Ebben az évben a HP teljes terméktámogatást indít számos Linux disztribúcióhoz, a Sun Microsystems nyílt forráskódúvá teszi a Solaris nevű rendszerét. Két linuxos cég is tőzsdére megy Red Hat és a VA Linux, az utóbbi részvényárfolyama 30 dollárról 300-ra ugrik, és végül beáll 250 dollárra.

Az ezredfordulón a web 60 százaléka nyílt forráskódú Apache kiszolgálón fut, a Linux második helyezett a szerverek piacán. Ebben az évben válik nyílt forráskódúvá a Sun által fejlesztett StarOffice, a későbbi OpenOffice és LibreOffice irodai programcsomagok őse.

A közösségtől a közönségnek

2004 október 20-án jelent meg az Ubuntu Linux, és a fejlesztők azt ígérték, félévente kiadnak egy új verziót, és elsősorban a felhasználói élményre figyelnek. Az Ubuntu azóta is az egyik legelterjedtebb Linux, és ma már olyan kényelmi szolgáltatások tartoznak hozzá, mint a beépített zenebolt és az ingyenes online tárhely.

Linuxos körökben vitát váltott ki, ettől függetlenül nagyon fontos esemény a Novell és a Microsoft 2006-os megállapodása arról, hogy közös erővel próbálják megszüntetni az interoperabilitási problémákat. Magyarán arra törekednek, hogy a Windows és a Linux rendszerek jobban együttműködjenek egymással.

A legnagyobb horderejű változás 2007-ben történt. A vezető mobilgyártók és szolgáltatók januárban létrehozták a LiMo Alapítványt, hogy közösen készítsenek Linux-alapú mobilokat, novemberben pedig létrejött az Open Handset Alliance (OHA), amely a szintén Linuxra épülő Android fejlesztéséért felel. 2008-ban megjelent az első androidos mobil, a T-Mobile G1, amit több száz követett, és az okostelefonok piacán idén az Android lett a legelterjedtebb operációs rendszer. A Windowst nem sikerült kiszorítani az asztali számítógépekről, és ezen a területen még az Apple is sikeresebb a Linuxnál. Kevés az esély arra, hogy eljöjjön az asztali Linux éve, de ez már nem számít, mert az okostelefonok, táblagépek és ekönyvolvasók, valamint az online szolgáltatások korszakában a Linux lehet a legelterjedtebb rendszer a világon.