Amerika lenyomta a világ torkán a saját szerzői jogát

Az online kalózkodás visszaszorítására, az illegális szoftverkereskedelem, és a szerzői és szabadalmi jogok megsértéséből származó károk megelőzésére készült egyezménnyel gyakorlatilag az amerikai szabályozást veszik át az aláíró országok.

A Tokióban rendezett aláíró ceremónián az USA mellett Kanada, Japán, Dél-Korea, Ausztráli, Új-Zéland, Szingapúr és Marokkó képviselői írták alá, az EU, Mexikó és Svájc egyelőre csak maximális támogatásáról biztosította a többieket, de egyelőre várnak a csatlakozással. Az egyezmény támogatói közül feltűnően hiányoznak a BRICS-csoport dinamikusan fejlődő országai (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika), ahol leginkább hajlamosak semmibe venni a szerzői jogokat.

A végleges ACTA jóval enyhébb lett a korábbi munkaverzióknál, kikerült belőle például a három csapás elvének általános bevezetése az online jogsértőkre (ezt a gyakorlatot több ország követi, annyit tesz, hogy akit háromszor rajtakapnak illegális letöltésen vagy megosztáson, annak automatikusan megszüntetik az internetelérését). Eltűnt az a rész is, ami az internetszolgáltatókat tette volna felelőssé a felhasználók jogsértéseiért.

Bekerült viszont a szerződés végleges verziójába az a sokat kritizált rész, ami kötelezi a támogató országokat az olyan technológiák kitiltására a kereskedelmi forgalomból, amelyeknek a fő funkciójuk illegális másolatok készítése jogvédett tartalmakról (akár a másolásvédelmek kikerülésével). Ilyenek például az Amerikában bírósági ítélettel betiltott dvd-másoló szoftverek – és elvileg a definíció megáll olyan készülékekre is, mint a fénymásológép vagy egy cédéíró.

Az aláíró országok azt is vállalták, hogy az amerikai Digital Millenium Copyright Act törvény mintájára a saját szerzői jogi törvényeikben pontos szabályozást hoznak a hamisított áruk lefoglalására és megsemmisítésére vonatkozóan, illetve beárazzák a szerzői jogsértéseket, aminek alapján a bíróság kártérítést tud megítélni az ilyen ügyek sértettjeinek. Amerikában például jogsértésenként akár 150 ezer dollár is lehet ez a büntetés. Így eshetett meg, hogy az egyik leghíresebb fájlcserélőperben 675 ezer dollár (144 millió forint) büntetést szabtak ki egy egyetemistára 30 mp3 fájl illegális letöltéséért és megosztásáért.

Kisebb meglepetés, hogy az EU egyelőre nem írta alá az egyezményt (amiért főleg az USA, illetve a zene- és filmipar lobbizott), mivel az Európai Parlament képviselői egyszer már megszavazták a szerződés elfogadását.