Bámulatosan precíz Wall-E torz ikertestvére
További Tech cikkek
- Hatalmas bejelentéssorozatra készül az Apple
- Új válság fenyeget: a B-vitamin-hiány már itt van a sarkon, az italpolcok is kiürülhetnek
- Fontos változás jön a Google keresőjében, érdemes résen lenni
- Beperelték a YouTube-ot, súlyos vádakat fogalmaztak meg
- Háborognak a játékosok, órákra leállt a PlayStation szolgáltatása
A bumfordi eszköz a próbaútja során probléma nélkül manőverezett egy bútorokkal és emberekkel teli irodában, anélkül, hogy bárminek nekiütközött volna. Ez önmagában nem hangzik túl izgalmasan - hasonló manőverekre a Sony félidióta robotkutyája, Aibo is képes volt. Az viszont megdöbbentőnek tűnhet, hogy a robotot hatvan mérföldnyi távolságról irányította egy lebénult páciens, pusztán gondolatvezérléssel.
A svájci José del R. Millán robotjának sajátossága, hogy az irányítási rendszere a gépi és agyi vezérlés különös keveréke. A vezérlő szoftver a tudatos gondolkodást és az algoritmusokat elegyíti, így a kognitív terhelés megoszlik az ember és a gép között. Ha a felhasználó gondolatban hibázik, a robot akkor sem válik tehetetlenné, hanem automatikusan korrigál.
A gép forog, az alkotó pihen
Hasonló kezdeményezésekre már korábban is láthattunk példát. A korábbi kísérletek során előre rögzítették a páciens agyhullámait, és azokat különféle utasításokhoz - például irányváltásokhoz - társították. Ez a mechanizmus nagy vonalakban hasonlít a billentyűzettel történő irányításhoz, csak épp az iránygombok lenyomását egy-egy agyhullám helyettesítette. Ez viszont állandó koncentrációt igényelt: a felhasználónak nem volt szabad másra gondolnia, mint a robot irányítására. Millán robotja azonban a vezérlő algoritmusnak köszönhetően képes biztosítani a felhasználó mentális pihenését is.
Millán jelenleg a vezérlő szoftver finomításán dolgozik. Célja, hogy a robot az eddiginél is precízebben választhassa szét az utasításnak szánt agyhullámokat a semleges gondolatoktól. Ennek alapján a robot még pontosabban határozhatja meg, hogy milyen reakciókat várnak el tőle.
Sokrétűen hasznosítható a technológia
A fejlesztésben részt vevő Justin Sanchez, a Miami Egyetem Neurológiai Kutatóintézetének igazgatója kifejtette, hogy már tíz éve foglalkoznak a projekttel. Céljuk, hogy minél több emberhez eljuttathassák az eszközt, ami tízezrek számára könnyítené meg a kommunikációt, vagy a tárgyak mozgatását. Millán robotjából ugyanis még azok is hasznot húzhatnának, akik csak pislogni képesek.
A prototípust először tavaly szeptemberben mutatták be, a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne-en. Azóta Millán bejelentette, hogy együttműködési szerződést kötöttek a Nissannal is. Az autógyár azért szeretné licencelni a technológiát, mert vezetés közben képes lenne figyelni a sofőr agyhullámait és szemét, így a jármű akkor is képes lenne az önkorrekcióra, ha a vezető gondolatban elkalandozik.