Átadták a világ második legmagasabb épületét

Három és fél éves építkezés után elkészült, és átadták a tokiói Sky Tree (égig érő fa) felhőkarcolót, a világ jelenlegi második legmagasabb épületét. A 634 méter magas torony azonban a dubaji Burj Kalifa luxushoteltől eltérően egy szeizmikusan igen aktív területen fekszik, így sokkal nagyobb mérnöki kihívás volt a megtervezése és megépítése. Ráadásul aránylag olcsón is sikerült felhúzni, 440 millió dollárból, a dubaji torony költségvetésének alig harmadából kijött.

A Sky Treenek csak az alsó 30 emeletét foglalják el üzlethelyiségek és irodák, afelett a funkciója gyakorlatilag egy tévétoronyé: egész Tokiót és környékét ez a torony fogja lefedni digitális tévé- és rádióadásokkal. Sőt, lesz olyan tévécsatorna is, amit a toronyból vesz majd egész Japán. Ezt a feladatot több mint ötven évig a japán főváros egyik turistalátványossága, az Eiffel-toronyra kísértetiesen emlékeztető, pirosra festett Tokyo Tower végezte, de 332 méteres magasságával lassan elveszett a város felhőkarcolói között, és a kapacitása is egyre kevesebbnek bizonyult.

A most átadott Sky Treenek csak a megtervezésén több mint száz mérnök dolgozott, a legnehezebb feladatuk természetesen az volt, hogy a Japánban gyakori kisebb-nagyobb földrengéseknek ellenálló épületet hozzanak létre. A karcsú torony (a legnagyobb átmérőjének és magasságának aránya 1 a 9,1-hez) a szimulációk szerint egy Richter-skála szerinti 8-as erősségű földmozgásnak képes ellenállni. A tavaly márciusi, pusztító erejű földrengést már félkész állapotban is sérülések nélkül megúszta (bár az építkezést egy alapos vizsgálat erejéig félbeszakították) – igaz, minden idők egyik legnagyobb erejű földrengése Tokiótól bő 370 kilométerre történt, és a lökéshullámok már csak 5-ös erősségűek voltak, mire a várost elérték.

A torony alapja szabályos háromszög alakú, az oldalai 68 méteresek. Ez az első néhány tucat emelet után kezd el kör formává átalakulni, és a torony nagyjából a felétől már szabályos henger. Az alsó szinteken a japán pagodák építésekor alkalmazott technológiát, a shinbashirát vetették be a tervezők. Ez a hagyományosan öt emeletes pagodáknál egy láncokon lógó nehéz oszlop, ami földrengéskor ellensúlyként működik, és csillapítja a földmozgás hatását.

A toronynál az acélszerkezethez rögzített betonoszlopok vállalják ugyanezt a feladatot. A torony stabilitásáról az alapzat három sarkába épített, 50 méteres mélységig lenyúló, egy fa gyökérzetéhez hasonlító vasbeton oszlopok gondoskodnak, amelyeket 35 méretes mélységig fal köt össze.

Bár a hivatalos átadás már megvolt, a nagyközönség előtt csak májusban nyílik meg a torony. A 350 méteres magasságban telepített alsó, és a csúcson levő felső kilátókba 6-10 ezer forintnak megfelelő jenért lehet majd felmenni, a várakozások szerint Tokió 360 fokos, egyedülálló látképe sok ezer turistát fog vonzani minden nap a toronyhoz.