Kutatás-fejlesztéssel húz el Dél-Korea

A szélessávú szolgáltatások minőségét már évek óta Dél-Koreában mérik a legjobbnak. Az országban nincs olyan háztartás, ahol ne lenne szélessávú internet, ezzel ez a világon az első régió, ahol sikerült elérni, hogy a háztartások száz százalékában legyen szélessáv. A technikailag fogékony lakosság hajlandó költeni a legújabb termékekre, szívesen kipróbálják a legújabb szolgáltatásokat. A Samsung nemrég bejelentette, hogy csak Dél-Koreában már húszmillió Galaxy S2-t adtak el, vagyis majdnem minden második koreainak csúcsmobilja van.

A dél-koreai IT-piac az előrejelzések szerint 2012-ben eléri a 18,7 milliárd dollárt; ez ugyan lassabb növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, de így is hatalmas összegekről van szó. A fejlődés mozgatórugói a számítási felhők, az outsourcing és a szoftverfejlesztés. A koreai hivatalok is a felhőbe költöznek, jelentős összegeket költve ennek fejlesztésére. Nagyszabású terveik között még saját mobil és számítógépes operációs rendszer fejlesztése is szerepel, amelynek célja, hogy csökkentsék az olyan külföldi cégek befolyását, mint az Apple és a Google.

Internetelőfizetők száma száz főre

Dél-Korea az egyik leggyorsabban fejlődő ország a hatvanas évektől napjainkig. Gazdasága erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, a világ hetedik legnagyobb exportőre és nyolcadik legnagyobb importőre. Bár sok válságon ment át az elmúlt évtizedekben, egyike volt azon kevés országoknak, amelyeket elkerült a recesszió a legutóbbi pénzügyi válság idején.

Befektetni és fejleszteni mindenek felett

Dél-Korea agresszív befektetési politikát folytatott az IT-szektorban, hatalmas összegeket költöttek fejlesztésre, a kormányzat mindenféle politikai és gazdasági segítséget megadott. Az ország 2010-ben a GDP 3,48 százalékát költötte kutatásra és fejlesztésre. Ez az évek alatt meghozta gyümölcsét, a Samsung és az LG a legnagyobb elektronikai vállalatok között van, több ágazatban piacvezetők.

A félvezetők és az lcd-panelek piacán például hatalmas befektetésekre volt szükség ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az addigi piacvezető japán cégekkel. A Samsung Electronics, a Hynix Semiconduktor és az LG Display dollármilliárdokat fektetett be ezekbe az üzletágakba, és tömegtermelésbe kezdett – elárasztották a piacot saját olcsóbb termékeikkel.

Mobilelőfizetések száma száz főre

Ebből aztán fejlesztési és kutatási részlegeket lehetett felépíteni, hogy a következő generációs termékeket kitalálják. A befektetés és fejlesztés eredményeként a koreai cégek piacvezetők lettek a félvezetők és az lcd-panelek piacán gyártásban is és fejlesztésben is.

A televíziók piaca hasonló gyorsasággal növekedett az országban. Még a versenytársak előtt nagy összegeket költöttek arra, hogy az analógtévé-gyártásról a digitális készülékek gyártásra álljanak át, és ebbek a szektorban is nagyon sokat költöttek K+F-re. A Samsung még 1997-ben kifejlesztette az első technológiai módszereket a digitális tévékhez, több mint 1500 szabadalmat jegyeztetett be ekkor, majdnem fél évvel megelőzve riválisait. Az LG Display pedig azzal lépett előre, hogy 1995-ben felvásárolta az amerikai Zenith Electronicsot, amelynek birtokában volt a digitális műholdas technológia.

Mobilpiac (forrás: IDC)	2011 éves eladás	2011 piaci részesedés	2010 éves eladás	2010 piaci részesedés	Éves változás
Nokia	417.1	27.0%	453.0	32.6%	-7.9%
Samsung	329.4	21.3%	280.2	20.1%	17.6%
Apple	93.2	6.0%	47.5	3.4%	96.2%
LG Electronics	88.1	5.7%	116.7	8.4%	-24.5%
ZTE	66.1	4.3%	50.5	3.6%	30.9%
Egyéb	552.1	35.7%	443.6	31.9%	24.5%
Összesen	1,546.0	100.0%	1,391.5	100.0%	11.1%

Az analóg időszakban nehéz volt jelentős piaci részesedést kiszakítani a későn jövőknek, így a japán cégek uralták a tévépiacot, hiszen harminc év előnnyel rendelkeztek. A koreai cégek ugyanezt próbálták elérni a digitális tévézéssel a kétezres években. Az elején próbáltak meglépni a versenytársaktól, sok pénzt ölve a fejlesztésbe. Sikerrel: mára a koreai cégek a piacvezetők a szektorban és az lcd-panelek gyártásában is.

A mobiliparban hasonló a helyzet. A kilencvenes években a koreai kormány sok pénzt fektetett a CDMA (kódosztásos többszörös hozzáférés) frekvenciatechnológiákba, ami megadta az alapot a vezeték nélküli kommunikáció ugrásszerű fejlődéséhez.

Ez még csak a kezdet

A kormány azzal is tisztában van, hogy az elmúlt negyven év hatalmas fejlődése nem tartható fenn, ha csupán a gyártástól és az exporttól függ az ország gazdasága. Ahhoz, hogy fenntartsák a növekedés, tudásalapú ágazatokat kell támogatni és fejleszteni. Dél-Korea erős kutatásban és fejlesztésben, e két területből főleg a másodikban jó.

Sokat jelent, hogy az ország lakossága igen fogékony a technikai újdonságokra, mert ez ösztönzi a folyamatos fejlesztést. A kormány pedig élen jár ezekben a fejlesztésekben. Egy példa a sok közül: jelenleg a szélessáv átlagosan 100 Mbps az országban, a háztartások 57 százalékában van ilyen sebességű internet. A tervek szerint a városokban a sávszél 2013-ban 1000 Mbps-ra nő.

A kormány 1999-ben 21 kiemelt K+F programot indított, most 23 ilyen program fut, ezek mindegyike évi egymilliárd dollárt kap. Dél-Korea technológiai hódítása egyelőre töretlennek tűnik.