Kolos, Georgina
1 °C
8 °C

156 milliós büntetés 30 mp3 fájlért

2012.05.22. 10:48

Öt év után véget ért a fájlcsere történetének leghíresebb pere, Joel Tenenbaum bostoni egyetemista, és az őt szerzői jogok megsértésével vádoló zenekiadók, a Sony, a Universal Music és a Warner között. Tenenbaumra 30 mp3 formátumú zene illegális letöltését és megosztását bizonyították rá még 2008-ban, az azóta tartó fellebbezések, újabb és újabb sokadfokú tárgyalások tétje csak a büntetés mértéke. Most az amerikai legfelsőbb bíróságnál az utolsó fejezetéhez érkezett a történet, a végső büntetés 675 ezer dollár, vagyis napi árfolyamon 156 millió 178 ezer forint.

A kétezres évek elején, az első generációs fájlcserélők aranykorában, az akkor még tizenéves Tenenbaum több ilyen hálózatot is használt, a vád szerint a Napsteren, a Limewire-ön, a Kazaa-n és a Morpheuson keresztül több millió potenciális letöltővel osztottam meg illegálisan a zenéket. Az amerikai törvények ilyen esetekben jogsértésenként 750 és 150 ezer dollár közötti összegben határozzák meg a büntetést, a bíróság 22500 dollárt mondott ki először, amit később 2250-re csökkentett a fellebbezés hatására, majd visszaemelt az eredeti szintre. Ezt hagyta most helyben a legfelsőbb bíróság.

Tenenbaum ügyvédei (a Harvard jogászprofesszora, Charles Nesson vállalta a védelem vezetését) azzal érveltek, hogy indokolatlan az egyéni fájlcserélőkre, akik nem húznak hasznot a letöltésekből, olyan bírságot kiróni, mint a másolatokat ipari mértékben sokszorosító és pénzért terjesztő kalózokra. Hivatkoztak egy 2008-as tanulmányra is, ami szerint az amerikai tinédzsereknek átlagosan 800 illegálisan letöltött mp3 zenéjük van, ami Tenenbaum tarifájával számolva, egészen irreális, 18 millió dolláros büntetést jelentene mindenkinek.

A legfelsőbb bíróság azzal az indoklással utasította el a végső fellebbezést, Tenenbaum ügyvédeinek kérése (a zenekiadó minden egyes esetben pontosan vezesse le és számokkal támassza alá, mennyi bevételkiesést okozott az adott letöltés és megosztás) gyakorlatilag teljesíthetetlen, és eltérítené az ügyet a jogalkalmazó elsődleges szándékától, ami a jogsértő megbüntetése.

Az amerikai film- és zenekiadók egyébként a kétezres évek közepén éppen egy amerikai legfelsőbb bírósági döntéssel megtámogatva indítottak háborút a fájlcserélők ellen. Először magukat a fájlmegosztó hálózatokat, azok fejlesztőit és fenntartói kezdték üldözni, de miután látták hogy ez szélmalomharc, áttértek az egyes felhasználók levadászására, amitől nagyobb elrettentő erőt, és több bevételt is reméltek. Azóta több tízezer felhasználó ellen indítottak jogi eljárást Amerikában, ezek nagy része nem jut el a bíróságig, a vádlott inkább belemegy a peren kívüli egyezségbe, és fizet.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!