Logikai kapu készült emlősök sejtjeiből
Az EHT Zurich biológus mérnökei Martin Fussenegger vezetésével építették meg a molekuláris logikai kapukat, és kétféle alapanyagot használtak tranzisztorként: az egyik az alma leveléből kivont phloretin, amit a kozmetikai ipar használ bőrápolókban, a másik egy széles körben használt antibiotikum, az erythromycin.
A csoport DNS-hez és RNS-hez kapcsolódó fehérjék segítségével vezérelte bizonyos gének kifejeződését az emlősöktől származó sejtekben. Ezzel egy DNS-alapú tranzisztort hoztak létre, amit a csoport teljesen újra tudott drótozni, amikor másfajta feladatokat kellett elvégezni vele. Az egyik esetben a génhálózat úgynevezett ÉS-kapuként funkcionált, ilyenkor az almából származó molekulának és az antibiotikumnak is jelen kellett lennie a működéshez. A génhálózat fluoreszkáló fehérjével jelezte az információt, ez a bináris 1. Amikor nem volt jelen mindkét molekula, nem jött létre a világító sejt, ez a bináris 0 megfelelője.
Számos ilyen logikai kapu kombinálásával Fussenegger csoportja áramköröket épített, amikkel egyszerű digitális számításokat végeztek el. A rendszer egyszerre két különböző bemeneti és kimeneti jellel is tudott dolgozni. Egy ehhez hasonló biológiai számítógépnek gyakorlati haszna is lehet, például ez lehet egy beültetett elektronikus eszköz biológiai interfésze.
Az még nagyon távoli, hogy a löncshúskonzerv számolja ki a házi feladatunkat. A kutatók szerint a biológiai kalkulátor messze nem olyan hatékony, mint a szilícium alapú pc-k.