Internetadóról tárgyal az ENSZ

Az idén májusi és júniusi keltezésű jegyzetek (letölthetők innen és innen) a szervezet decemberi, Dubajban tartott összejövetelére, a WCIT 12-re  (World Conference on International Telecommunications 2012) időzítik az adótervezet megtárgyalását és megszavazását. Az ITU emellett több internettel kapcsolatos szabályozást is napirendre vesz a decemberi csúcson, személyiségi jogokkal, lehallgatási lehetőségekkel és online biztonsággal kapcsolatban, többek között orosz, kínai és iráni javaslatok nyomán. Amerikai kongresszusi körökben a javaslatok komoly ellenállásba ütköztek, többen arról beszélnek, hogy az ENSZ szervezete át akarja venni a kontrollt az egész internet fölött.

Az internetadó javaslatát a 35 európai telekommunikációs céget tömörítő érdekképviseleti szövetség, a brüsszeli központú ETNO vetette fel (a Magyarországon is jelen levő cégek közül tagja a Telenor és a Magyar Telekom is). Hasonló ötlettel jelentkezett egyébként 2010-ben a Vodafone, a France Telecom és a Telecom Italia is. A javaslat lényege, hogy a nagy tartalomszolgáltatók fizessenek az általuk generált adatforgalom után az internetszolgáltatóknak, hogy ezzel átvállaljanak egy keveset az állandó kényszerű hálózatbővítés anyagi terheiből. Az ETNO azzal érvel, hogy a szolgáltatóknak rengeteg pénzbe kerül lépést tartani a rohamosan növekvő adatforgalommal, és ezt nem háríthatják át a felhasználókra, sokkal logikusabb lenne, ha a tartalomszolgáltatók fizetnének. A tervezett adó mértékéről egyelőre nincs információ, de a sajtóban milliárd dolláros nagyságrendek forognak.

A rendszer a nemzetközi telefonhívásokéra hasonlítana (amit ironikus módon éppen az internetes technológiák, a Skype és társai nyírnak ki éppen). Az alapelv az, hogy a nemzetközi adatforgalomban az adat küldője fizessen, ahogyan a telefonálásnál is a hívó fél állja a számlát. Ez a gyakorlatban a nagy amerikai webes cégeket sarcolná meg elsősorban az USA-n kívüli területekre küldött adatforgalmuk után, mint a Google, a Facebook, az Apple, a Netflix, és a legnagyobb felhőszolgáltatások futtatóit, mint az Amazon, a Salesforce vagy a Microsoft.

Szakértők szerint egy ilyen szabályozás nagyon rossz irányban változtatná meg az internet ma megszokott képét. Előfordulhat, hogy a költségeiket úgy próbálnák csökkenteni a cégek, hogy egyszerűen leállítják a szolgáltatásukat olyan országok felé, ahonnan nem remélnek annyi bevételt, mint amennyit elvinne a netszolgáltatóknak fizetett adó. Ez főként a kisebb cégeket és kisebb piacokat érintené érzékenyen, különösen a fejlődő országokat. Fellendülne viszont a CDN (content delivery network, óriási szerverparkokat bérbe adó cégek, amelyek a nagy netes tartalomszolgáltatók adatforgalmának terítését végzik világszerte) biznisz, hiszen egy helyi szerverközpont alkalmazásával rögtön belföldivé válna a nemzetközi adatforgalom. Persze ez is csak kellően nagy piaccal rendelkező országokban jelenthet megoldást.

Bár az amerikai kormány, és a nagy netes cégek egyaránt ellenzik az új adót, az ITU konferenciáján a szervezet mind a 193 országa szavazni fog, egyelőre megtippelni sem lehet, hogyan, az eredményt valószínűleg óriási lobbiharcok fogják meghatározni. Nem ez az első eset hogy az ENSZ-ben, vagy a világszervezet környékén merül fel az internet megadóztatásának ötlete, 1999-ben az emailekre kivetett adóról tárgyaltak, 2010-ben pedig a globális adatforgalmi adó ötlete vetődött fel.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!