Simon, Szimonetta
-1 °C
15 °C

Direkt primítvek a nigériai csaló emailek

2012.06.22. 20:55

Ki az az idióta, aki bedől ezeknek? – hangzik a leggyakoribb reakció a legősibb online csalással, az úgynevezett nigériai vagy 419-es levéllel kapcsolatban. Az átverés valóban borzasztóan átlátszó, és maguk a levelek is roppant primitíven vannak megfogalmazva általában, így a költői kérdés teljesen jogosnak tűnik. Olyannyira, hogy a Microsoft kutatóintézete szerint épp a primitívség az ilyen levelek lényege, ettől működnek.

A kutatók szerint a nigériai csalás valójában sokkal régebbi mint maga az internet, a legkorábbi verzióját az 1830-as években regisztrálták. Az trükk azóta sem változott: egy fiktív afrikai uralkodó kér segítséget a levélben a vagyona külföldre menekítéséhez, busás jutalmat kilátásba helyezve. Ezt az áldozat persze sosem kapja meg, viszont a pénz kijuttatásához segítségként kért kisebb-nagyobb összegeket sem látja viszont, amit az álnigériai álherceg kicsalt tőle.

Az hogy az átverés elég átlátszó, a legnaivabbak kivételével bárkiben gyanút kelt, és egy egyszerű Google-keresés lebuktatja a csalókat, fura módon csak javítja a trükk hatékonyságát, és hitelesebbé teszi a segítségkérést a kutatók szerint. Így csak a szűk célközönséghez jut el a levél, és nem rontja a csalók üzletét az, hogy sokan gyanakodással telve válaszolnak a csali levélre, és rengeteg energiabefektetéssel kell meggyőzni őket, kétes végeredménnyel. Minél irracionálisabb a mese, annál kevésbé jut eszébe az áldozatnak ellenőrizni azt – állítja Will Ferguson, az online átverések kutatója.

Egy másik elmélet szerint a csalók egyszerűen ragaszkodnak a bevált megoldáshoz, és ahelyett hogy hihetőbb mesével próbákoznának, inkább a kiküldött levelek mennyiségét növelik. Így egyszerűbb számukra több potenciális áldozatot megtalálni, mint a szöveg finomításával.