A technológia fejlődése le fogja gyorsulni a kínai online cenzúrát, és előbb-utóbb teljesen reménytelenné fog válni az ázsiai ország számára, hogy csak azokat az internetes tartalmakat engedje látni a több százmillió netezőjének, amikre Peking hivatalosan az áldását adja. Ezt Eric Schmidt Google-vezér mondta el az Aspen Ideas Festival konferencián. Schmidt szerint a kérdés csak annyi, hogy mikor szakad át a kínai nagy tűzfal, és jut el az információszabadság a kínai internetezőkhöz, és ez milyen társadalmi jelenségeket indít be, vagy gyorsít fel.
Schmidt Kína-ügyi kommentárjainak érdekes színezetet ad, hogy amikor még a Google vezérigazgatója volt (ma már csak igazgatótanácsi tag, illetve egyfajta utazó nagykövet), a cég viszonya Kínával eléggé megromlott, sokan ennek tulajdonítják a lemondását is. A Google sokáig a kínai kormány kéréseinek megfelelően cenzúrázta a kereső kínai verziójában a találati listákat, de 2010-ben felhagyott ezzel a gyakorlattal, és a szervereit Hongkongba költöztette. Ezt kínai emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjainak sorozatos feltörése követte, ami mögött sokak szerint a pekingi kormány állt. A cég és Kína viszonya azóta is feszült, a Youtube például egyáltalán nem elérhető az országban, de más Google-szolgáltatások is sokszor akadoznak. A kínai piac viszont óriási, a Google nem fogja egykönnyen feladni, inkább ellenszélben játszik a kínai konkurensek ellen.
Schmidt szerint az internetet nem lehet hatékonyan cenzúrázni, és egyre kevésbé lehet majd a jövőben, hiszen a fejlődés egyre gyorsul, mire egy kiskaput befoltoznának a nagy tűzfalon, három másik nyílik. Erre valószínűleg már a kínaiak is rájöttek, és egyre inkább használják a netet online ipari kémkedésre, vagy a saját állampolgáraik megfigyelésére ahelyett hogy szűrni próbálnák a tartalmát.
A Google-vezér elmondta, hogy az okostelefonok és a mobilinternet forradalmi változásokat hoz a fejlődő országok életébe, a korrupció és a diktatúrák elleni harcban sosem látott erejű fegyverek ezek. Példaként az arab tavaszt hozta fel, ahol hiába volt a kormányok igyekezete a net cenzúrázására (vagy Libanonban az egész hálózat lekapcsolására), az információszabadság olyan kommunikációs csatornát adott az emberek kezébe, ami nagyban segítette a politikai változást. Schmidt szerint valami hasonlót hoz el Kínának is a netes cenzúra összeomlása, csak az a kérdés hogy mikor és pontosan milyen formában.