Törölték P. László Facebook-profilját

Nem sokkal elfogása után kiszivárgott a rendőrök által P. Lászlóként emlegetett, Bándy Kata meggyilkolásával gyanúsított férfi teljes neve. Innentől már nem meglepő, hogy a Facebook-felhasználók nagyon hamar rátaláltak az adatlapjára. Sokan üzentek is a gyanúsított falára, így elárasztották P. László Facebook-oldalát a tettét minősítő hozzászólások.

Végképp eltörölni nem lehet

P. László adatlapját azóta – valamikor kedd este és szerda reggel között – megszüntették, legalábbis jelenleg nem ismerősként nem elérhető többé. Erre több lehetőség is adódott. A Facebookon a visszaigazolt családtagok kérhetik a fiók megszüntetését. Ehhez általában elég a beszkennelt személyi igazolványt elküldeni emailben az oldal adminisztrátorainak.

A felhasználói fiókot nemcsak törölni lehet, hanem deaktiválni, szüneteltetni is. Utóbbi esetben azonnal eltűnik az idővonal, nem jelenik meg a profil a keresésben. Néhány információ, például a másoknak elküldött üzenetek viszont továbbra is megmaradnak. A Facebook ilyenkor megtartja az információkat (idővonal, barátok, képek).

Abban az esetben, ha valaki vissza akar térni a deaktiválás után, az oldal visszaállítja a korábban megadott információkat. A Facebook szerint rengetegen élnek ideiglenesen ezzel a lehetőséggel. Lehetőség van a fiók végleges törlésére is. Innentől kezdve nem lehet többé bejelentkezni, a Facebook pedig eltávolítja a leginkább személyes információkat, például az emailcímet.

A nevünket továbbra is eltárolják, és igazából felesleges abban reménykedni, hogy valójában bármit is azonnal törölnek abból, amit egyszer feltöltöttünk – egy korábbi tesztben az Index sünös tesztképe is három évvel a törlés után tűnt el a közösségi oldalról. A Facebook ezt nem is tagadja, fekete-fehéren leírják a felhasználói feltételekben, hogy néhány anyagról (képekről, jegyzetekről) megtartják a másolatot, csak eltávolítják róla a személyes információkat – már ha utóbbi állítás egyáltalán értelmezhető ilyen típusú adatok esetében. Biztonsági okokból nem törlik a törölt fiókokhoz tartozó információkat kérésre sem, egészen addig, amíg a kérő nem bizonyítja, hogy az övé volt a fiók.

Van egyszerűbb út is

P. László esetében valószínűleg nem kellett a hozzátartozóknak a fenti, viszonylag hosszadalmas azonosítási procedúrán végigvergődniük: sokkal életszerűbb, hogy a gyanúsított egyszerűen megüzente a júzernevét és a jelszavát, majd valamelyik rokon vagy ismerős törölte vagy felfüggesztette a profilját.

Az előzetes elrendelése előtt – amelyre már pontosan leírt kapcsolattartási szabályok vonatkoznak, az őrizet szintjétől függően –, a gyanúsított a gyakorlatban általában csak az ügyvédével érintkezhet, vele kiküldheti a profiloldal módosításához szükséges információkat.

Profilból emlékoldal

Nemcsak a gyanúsított volt fent a közösségi oldalon (három profillal), és használta azt még a gyilkosság után is, hanem az elhunyt is, akinek azóta fekete-fehérre cserélték profilképét. A Facebooknak van egy megoldása a meghalt felhasználókra: 2009 óta kérhető az elhunytak profiljának emlékoldallá alakítása. Ilyenkor nem jelenik meg többé másoknak a lehetőség, hogy az elhunytnak ajánljanak profilképet, vagy egyéb információt. Az emlékezőhellyé alakított oldalnak megváltoznak az adatvédelmi beállításai is.

A Facebook az elhunyt magánéletének megvédése érdekében eltávolítja az érzékeny adatokat, például a kapcsolati információkat és a státuszfrissítéseket. Az átalakított fiókba többé nem lehet bejelentkezni, így módosítani sem lehet. A barátok és a család viszont továbbra is hagyhat üzeneteket a falon.

Az ilyen fiókokat csak a visszaigazolt barátok láthatják, és a keresésben is csak nekik jelenik meg. A képeken viszont továbbra is felajánlja az elhunytak bejelölését a Facebook, súgójuk szerint nincs technikai lehetőségük megállapítani, hogy valaki elhunyt.

(Amennyiben valaki szeretné emlékoldallá alakíttatni egy profilt, itt jelentheti a Facebooknak, ha pedig saját oldalából csinált valaki emlékoldalt, és ezért nem tud bejelentkezni, itt szólhat.)

Mindenki használta a Facebookot

Bándy-ügyben a nagyobb médiumok is elég sok információt gyűjtöttek a Facebookról – és valószínűleg a rendőrség is használta. A gyanúsított profilja, profilképe hamar nyilvánosságra került. A legtöbb híroldal ezután pixelezett vagy kifehérített formában közölte a gyanúsítitt képét. Ez utóbbinak nem sok értelme volt, bárki összehasonlíthatta a különböző formában megjelent fotókat.

Hamar megjelentek a tragédiából nyerészkedők is, van már „P. László ölte meg Bándy Katát” oldal, összefogásra buzdító szlogennel, amelynek lájkjai később felhasználhatók üzleti célokra. Ilyet is láttunk már, tavaly szintén érzelmekre alapozva, beteg gyerekekkel gyűjtött ügyfeleket egy szállodás oldal.