További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
A talajban élő férgek úgy haladnak előre, hogy a körkörös és a hosszanti izmai felváltva húzódnak össze; ezt nevezik perisztaltikus mozgásnak. Az MIT, a Harvard és a Szöuli Egyetem mérnökei létrehoztak egy autonóm robotot, amely hasonló módszerrel közlekedik a talajon tekergőzve. Bár a robot szinte kizárólag puha anyagokból áll, nem lehet egy jól irányzott lépéssel elpusztítani.
Az elmúlt évtizedekben sokan próbáltak puha robotokat építeni, mert ezek a rugalmas szerkezetek az ember által nehezen megközelíthető helyekre eljuthatnak. A legnagyobb kihívást mindig is a motorok jelentették, mert ezeket nehéz puha anyagokból megépíteni. A mérnökök megpróbálkoztak sűrített levegővel is, de a pneumatikus robot mozgását csak méretes pumpákkal tudták megoldani.
Sangbae Kim, az MIT gépészmérnök professzora inkább a férgekből merített inspirációt. Kutatócsoportjával felismerte, hogy ezeknek az állatoknak kétféle izomcsoportjuk van: a körkörös izmok, amelyek körbeveszik a féreg csőszerű testét, valamint a hosszanti izmok, amelyek végigfutnak a féreg oldalán. A két izomcsoport együttműködése szükséges a haladáshoz.
Robotjukat hálóféregnek nevezték el a testét körülvevő rugalmas, hálószerű anyagról. A mesterséges izmok nikkel-titán drótokból állnak, ami egy emlékező ötvözet. A hálón olyan szakaszokat hoztak létre, amelyek a férgek gyűrűire hasonlítanak, és elektromos áram hatására összehúzódnak.
Elpusztíthatatlan féreg
A csoport először polimerhálóból megépített egy hosszú, csőszerű testet, amely a rugókhoz hasonlóan képes összehúzódni és kinyúlni. Ezután hozták létre a mesterséges izmokat nikkel-titán ötvözetből. A két fém arányaitól függ a viselkedése: az ötvözet hő hatására változik: bizonyos hőmérséklet fölött olyan struktúrába rendeződik, amely mindig visszaáll az eredeti formájára, még akkor is, ha erősen meghajlítják. Hűvösben ezzel szemben úgy működik, mint egy gemkapocs, azaz megtartja a formáját.
A mérnökök ráhúzták a polimer csőre a drótvázat, majd a csőbe helyeztek egy vezérlő áramkört és egy apró akkut, mert ezekkel állították elő a mozgáshoz szükséges hőt. Amikor az egyik szakaszt felhevítették, és a drót összehúzódott a test körül, a robot előre mozdult. Kim és munkatársai olyan algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek nagyon pontosan tudják vezérelni a drótszakaszok melegedését és hűlését. A mesterséges féreg testének oldalán is végigvezettek egy-egy drótot, amikkel jobbra vagy balra kanyarodik a robot.
Meglehetősen ellállónak bizonyult a robot a teszteken. Ráléptek, eldobták és ráütöttek egy kalapáccsal, de a szerkezet meg sem nyikkant, folytatta az útját az előre beprogramozott utasítások szerint.