190-nel száguld a sofőr nélküli autó
A sofőr nélküli, számítógép vezette autók fejlesztésével sokan foglalkoznak világszerte, de két kutatócsoport kiemelkedik a tömegből. A Google, illetve a híres kaliforniai magánegyetem, a Stanford mérnökei ráadásul egészen más szempontból közelítenek a gépesített sofőrséghez. A Google csapata a biztonságra hajt, az önmagát vezető Toyota Priusuk túl van a 300 ezer forgalomban megtett mérföldön. A Stanford a Vokswagen mérnökeivel összefogva más utakon jár, ők a sebességre mennek.
A kaliforniaiak prototípusát, a Shelley névre keresztelt Audi TT-t a sacramentoi Thunderhill Raceway versenypályán próbálták ki. Shelleynek két és fél percre volt szüksége a közel öt kilométeres pálya végigfutásához, és a hosszabb egyenesekben túllépte a 190 km/h sebességet is. Ezzel a gép csak másodpercekkel maradt el a pályán köröző profi pilóták eredményeitől. A Thunderhillen 15 kanyar, köztük jó néhány egészen éles található, technikás pályának tartják, ez a pálya az otthona Amerika leghosszabb autóversenyének, a NASA által szponzorált, minden év decemberében tartott 25 Hours of Thunderhillnek, ami a nevéhez méltóan 25 órán át tart.
Shelleyt a fejlesztői most azzal próbálják további gyorsulásra ösztönözni, hogy a vezérlő szoftverét emberszerűbbre írják. Az emberi sofőrök azzal előzik meg jelenleg a számítógépet, hogy a vezetési stílusuk ösztönös, megérzésre és intuícióra alapul, az autójuk nyomvonala pedig nagyon sima. A számítógép ezzel szemben folyton korrigál a pályán, hogy az ideális ívet és sebességet tartsa, ezzel pedig összességében lemarad az ember mögött.
Bár első pillantásra úgy tűnik, a Google fejlesztésének több gyakorlati haszna van, és a hétköznapi forgalomban való automatikus vezetés hasznosabb cél, mint a Stanford versenyautójának rekordjai, az egyetem kutatói vitatkoznak ezzel. Érvelésük szerint a versenypályán kitesztelt, villámgyors döntéseket és reakciókat követelő helyzetek tapasztalatai tökéletesen alkalmazhatók lesznek majd automata pilótával működő autóknál, váratlan, balesetveszélyes helyzetekben, mint például egy jégfolton való megpördülés.