Ellenőrzés nélkül lájkolnak a gyermekek

Hamarosan elkezdődik az iskola, ezért a fiatalok egyre gyakrabban kerülnek majd számítógép elé, ahol akár zaklató üzenetekkel és visszaélésekkel is találkozhatnak. Mint a G Data antivírusgyártó megrendelésére készült felmérésből kiderült, a magyar gyermekek nagy része szülői felügyelet nélkül böngészi a világhálót, és nagyon sokan úgy regisztrálnak a Facebookra, hogy azt valójában meg sem tehetnék. A szabályzat alapján a közösségi oldalon 13 év alattiak nem regisztrálhatnak maguknak fiókot, mégis sok a gyermekkorú júzer.

A NRC piackutató idén augusztusban elvégzett felmérése szerint a 6-7 éves magyar gyermekek az idő egynegyedében, a 8–9 évesek körülbelül egyharmadában, a 10–11 évesek pedig közel a felében interneteznek egyedül, míg a 12-13 évesek az idő 60 százalékát töltik el szülői felügyelet nélkül. A G Data arra figyelmezteti a szülőket, hogy minden évben rengeteg gyermek válik online zaklatás áldozatává, ezért érdemes odafigyelni.

Korábbi felmérések szerint a 6–7 éves magyar gyerekek közel egyharmada hetente legalább 4-6 alkalommal néz körül a világhálón. A 7–10 évesek között ez az arány 55 százalék, a 11–14 évesek körében 83 százalék. Ezen belül a közösségi oldalakat a 7–10 éves netezők közel fele, a 11–14 éveseknek pedig már több mint háromnegyede látogatja.

Szélsőséges esetek

Minden évben történik egy-egy nagyobb visszhangot kiváltó visszaélés a közösségi portálokon: brit lányok fiúnak adták ki magukat, és az interneten csábították el két barátnőjüket; egy fiatal fiú öngyilkosságot követett el, mert iskolatársai vélt melegsége miatt zaklatták, és a végén még a fiú apja is megölte magát; 2006-ban pedig Megan Meier - ez talán az első, nagyon ismertté vált eset - azután követett el öngyilkosságot, hogy a család egyik szomszédja tinédzser fiúnak adta ki magát, majd szenvedélyes udvarlás után durván szakított vele.

A gyermekek körében népszerű Nickelodeon tévécsatorna tavaly indított kampányt az internetes zaklatások megelőzése érdekében, és számos praktikus tanácsot is adott. A gyermekek úgy tudnak védekezni a digitális formában érkező támadások ellen, ha kikapcsolják a számítógépet, nem válaszolnak az azonnali üzenetváltásokkor érkező bántó megjegyzésekre, megtagadják a zaklatók hozzáférését, és másolatot készítenek a sértő bejegyzésekről, hogy azokat egy megbízható felnőttnek is meg tudják mutatni.

Persze a gyermekek oktatását nem lehet a tévére bízni, és az sem biztos, hogy az iskolában gyakran szóba kerül a téma, ezért a szülőknek maguknak is tanítaniuk kell a gyermekeiket a helyes online viselkedésre, a veszélyelkerülő módszerekre.

A G Data a fentieken túl azt tanácsolja, hogy a felhasználónevek és a profilok minél kevesebb információt tartalmazzanak a gyermekről, és lehetőleg ne posztoljanak olyan fotókat, amikből személyes adatokra lehet következtetni. A fényképek például tartalmazhatnak helyadatokat (főleg azok, amik mobillal készültek), és a  földrajzi koordináták alapján könnyen kitalálható, hogy a képek szereplői hol fordulnak meg gyakran. Sőt, a Facebookon be is lehet jelentkezni helyekre.

A legjobb, ha a családi számítógép a közös térben van, mert így könnyebben észrevehető, ha a gyermeket felzaklatja valami. A magánélethez való jog tiszteletben tartása mellett azért érdemes meggyőződni arról, hogy a kiskorú tényleg ismer mindenkit, akivel csevegni szokott. Ha azt látják, hogy a gyermek olyan telefonhívásokat kap, melyek felzaklatják, járjanak a kérdés végére. Ha ismeretlen ajándékokat kap, tisztázzák, hogy azok honnan származnak – tanácsolják a G Data szakértői.

Persze a cég arra is felhívja a figyelmet, hogy érdemes kihasználni a vírusirtó programokba vagy az operációs rendszerbe épített szülői felügyelet szolgáltatásokat, amikkel korlátozható, hogy a gyermek milyen oldalakat látogathat meg, és mennyi ideig használhatja az internetet.