Az igazi hipszter ebédet nyomtat magának

A Gartner az egyik leghosszabb ideje tartó, ágazatokon átívelő méréssorozatában az úgynevezett hype-ciklusokat vizsgálja, ami az új technológiák bevezetésekor megfigyelhető túlzott lelkesedésről (angolul: hype) kapta a nevét. Egyesek szerint a hype nem természetes jelenség, mert egy technológia vagy termék felkapása mögött mindig nagyon komoly marketinghadjárat áll. Ettől függetlenül úgy tűnik, a hype-ok alapján egészen jó hosszútávú előrejelzések készíthetők.

Ráadásul a Gartner éppen arra akar rámutatni, hogy a marketingesek sallangjai mögött valójában mennyire gyorsan halad a vizsgált technológiák fejlődése. A hype-ciklus ismeretében a döntéshozók könnyebben kiválaszthatják azokat a technológiákat, amiket már érdemes adoptálni.

A csúcstól a mindennapokig

Az elemzőcég szerint van néhány olyan terület, amely korábbi kutatások adatai alapján nagyon gyorsan fejlődik. Ezek közé tartozik például a big data iparága (amely a nehezen feldolgozható adattömegek kezelését tűzte ki célul), a 3D nyomtatás, az internetes tévé, az NFC (Near Field Communication), a számítási felhő, valamint a szórakozásra szánt médiatabletek. Ezek a technológiák 2011 óta jelentősen előrehaladtak a hype-ciklusban.

Iparági változások is kimutathatók a hype-ciklus segítségével, ilyen például a konzumerizálódás, ami körülbelül azt jelenti, hogy egyes területeken már nem az üzleti felhasználók diktálnak, a helyüket ugyanis átveszik a hétköznapi vásárlók – sok új technika először hozzájuk ér el. Ez a jelenség konkrét terméknél is megfigyelhető volt, például a Windows 7 esetében, amely gyorsabban terjedt az otthoni felhasználók körében, mint a vállalatoknál. Ugyanez várható a Windows 8-nál.

Jelenleg úgy tűnik, az eddig jósolt 5-10 év helyett a konzumerizáció 2-5 év alatt elérheti a grafikonon Plateau of Productivitynak nevezett állapotot, amikor a jelenség világszerte jellemző lesz, a hétköznapok részévé válik.

A grafikonnak van egy jól megfigyelhető csúcspontja (Peak of Inflated Expectations), itt találhatók azok a dolgok, amikről mostanában az újságokban és a kocsmaasztal mellett a legtöbb szó esik. Ilyen felkapott dolog most a BYOD (bring your own device) betűszóval leírt vállalati politika: ez az álom arról szól, hogy a dolgozó majd a saját eszközeit használja a munkahelyén, mert jobban szereti az iPhone-t vagy az Androidot, mint mondjuk a cég által vett Blackberry-t. De hatalmas publicitást kap a közösségi hálózatok elemzése is, amelynek hála a cégek szemében többé nemcsak IP-címek és kattintások vagyunk, hanem tulajdonságokkal, vásárlási szokásokkal felruházott, viszonylag jól kiismert fogyasztók. Arról persze lehet vitatkozni, hogy jó-e vagy sem a pontosabban célzott hirdetésekért cserébe az egész életünket kiteregetni a Facebookra, de a jelenség ettől függetlenül egyre nagyobb figyelmet kap.

Fordulópontok és alaptechnológiák

A Gartner 2012-es részletes elemzése összesen 1900 technológia állapotára ad pontosabb rálátást, és 92 területen csoportosítja őket. A cég azt ajánlja a vállalkozásoknak, hogy inkább a csoportokat vizsgálják, mint egy-egy technológiát, mert az utóbbiak sokszor összefonódnak, és az áttörés csak akkor érhető el, ha az alaptechnológia már felfutott.

Az elemzőcég szerint az idei hype-ciklus a fordulópontok jegyében született, mert számos lehetséges forgatókönyv már majdnem valóssággá vált. „Az okosabb okostelefon például egy ilyen eset. Mostanra lehetséges, hogy arcfelismeréssel feloldjuk a telefon zárolását, aztán megkérdezzük tőle, hol van a legközelebbi ATM. Ennek ellenére lehet, hogy le kell vennünk a szemüvegünket, hogy a telefon felismerjen minket, és a készülékek nem mindig értik meg, amit mondunk nekik, a helyzetünket is sokszor eltévesztik” – nyilatkozta Hung LeHong, a Gartner kutatásvezetője.

A Gartner elemzői forgatókönyvekben gondolkodnak: szerintük van néhány olyan trend és fejlődő technológia, amelyek együttesen teljesen megváltoztatják a szokásainkat. Úgy tűnhet, hogy néhány trend csak a technológiai iparra van hatással, de a technológiák már annyira meghatározzák a mindennapi életünket, hogy a ma még nehezen felfogható újítások is gyökeres változásokat idézhetnek elő. Egy évtized múlva máshogyan járunk majd dolgozni, és másfajta munkalehetőségek lesznek.

Bármi, bárhol, bármikor

Az egyik kiemelt forgatókönyv az, amikor minden szolgáltatás és funkció elérhető lesz bármelyik eszközön, bármikor és bárhonnan. Ez a forgatókönyvet erősen táplálja a konzumerizálódás is: elsőként a fogyasztók kezdik használni azokat az új technológiákat, amik ezt lehetővé teszik. Ennek hatására a vállalatok is egyre inkább elfogadják, hogy a dolgozók a saját laptopjukkal vagy okostelefonjukkal dolgozzanak (ez a már említett BYOD), és úgy tűnhet, hogy semmi sem állhat a fogyasztó útjában. A legtöbb cég azonban nem alakított ki semmilyen szabályozást arra vonatkozóan, kell-e segítséget nyújtani a dolgozónak, ha egy céges probléma csak az ő gépén jön elő. Néhány helyen pedig már a pendrive-ok is tiltólistán vannak, hiszen azokon vírusokat vihetnek be a cég belső hálózatára.

Számos alaptechnológia szükséges ahhoz, hogy a BYOD átlépjen a fordulóponton, és széles körben elterjedjen. Ide tartoznak például a hosztolt virtuális asztalok és virtuális hálózatok, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki ugyanazt a munkakörnyezetet érje el, ami nem a laptop személyes tárhelyéről, hanem az ellenőrzött és védett céges hálózatról töltődik be. Ezek a megoldások már elég jól állnak a hype-ciklusban. Ezzel szemben a Flasht lassan leváltó HTML5, amely a mobileszközökön és pécén is jól működő webalkalmazások készítését mozdította előre, és a nagyobb kapacitású szilícium anód akkumulátorok – amelyek szintén a BYOD alaptechnológiái –, még csak kapaszkodnak fölfelé a lejtőn. A Gartner aktuális becslése alapján a privát eszközök 2-5 éven belül terjednek el a munkahelyeken.

Amikor a technológia és az ember összeér

Az egyik trend vége egy olyan világ lehet, amelyben az emberek a mostaninál sokkal természetesebben kerülnek kölcsönhatásba a technológiával. A természetes interfész (NUI) elnevezés azonban félrevezető, mert senki sem úgy születik, hogy alapból kezelni tudja az egeret. Minden interfész eredményes használata egy tanulási folyamat végeredménye, így valójában nem létezik természetes interfész. Az viszont biztos, hogy például a nemrég elterjedt érintőképernyős telefonok kezelését már nagyon fiatalon el lehet sajátítani.

A természetes interfészekhez tartozik az emberi test kiterjesztése is, amelyben túllépünk az emberi test fizikai korlátain. Ide sorolhatjuk a genetikai módosításokat, a nanotechnológia biológiai alkalmazását, az idegesebeszétetet és persze a különböző cyberpunk-kísérletet. Ide kerülnek még a tárgyakat három dimenzióban megjelenítő volumetrikus és holografikus megjelenítők is, a kiterjesztett valóság, a mára – Budaörsöt leszámítva – inkább kihalófélben lévő virtuális világok, valamint a gesztusvezérlés, a hangfelismerés, a beszédfordítás, a mindent játékos formában tálaló gamifikáció, és a biometrikus azonosítás, amely ma már eléggé elterjedt, rengeteg laptopban van már például ujjlenyomat-olvasó.

Talán ez az egyik leghamarabb megvalósuló forgatókönyv, mivel ezek közül a technológiák közül mára több előrehaladott fázisban van. Gondoljunk csak arra, mekkora lendületet adott a beszédfelismerésnek az Apple Sirije, és pár napja már az Androidos telefonunkkal is beszélgethetünk, akár magyarul is.

Otthoni 3D nyomtatás

A 3D jelenleg a csúcson van, de a legújabb trend már nem a valósághű élményt nyújtó filmekről szól, hanem a robotika és a kreativitás különös találkozásáról: a 3D nyomtatókról. Ha minden a jelenlegi ütemben halad tovább, öt év múlva már otthon nyomtathatunk fizikai tárgyakat, például játékokat és háztartási cikkeket. Úgy, ahogy ma a digitális fényképeket nyomtatjuk ki. Az egyik legvadabb ötlet az, hogy a jövőben okostelefonnal szkennelünk be dolgokat, és azokat otthon egyszerűen kinyomtatjuk.

Ehhez lazán kapcsolódó, még igencsak gyerekcipőben járó terület a 3D bionyomtatás, azaz képesek leszünk egyedi formájú élelmiszereket nyomtatni. Ezen a területen magyar kutatók is az élen járnak: a Paypal-alapító Peter Thiel (aki épp most szállt ki a Facebookból óriási haszonnal) nemrég fektetett be a Modern Meadow nevű, ezzel foglalkozó magyar vállalkozásba.

Közösségi adatgyűjtés

Nemcsak egyértelmű pozitívumokat felsoroltató forgatókönyvek léteznek, illetve attól függ, honnan nézzük őket: a cégeknek nyilván jobb, ha mindent tudnak vásárlóikról, sőt ez a felhasználóknak is rengeteg kényelmi szolgáltatást jelenthet. Az adatvédelmi szabályozások és szolgáltatások azonban még nem érték utol a technológiát, ami elég gyakran jár visszaélésekkel. Arról nem beszélve, hogy bűnöző hekkerek is kihasználhatják a befoltozatlan réseket.

Az emberek viszont természetüknél fogva közösségi életet élnek, ami a tartalmak megosztásához vezet. Ez egy olyan jövőt sejtet, amelyben a vásárlókról egyre több adatot tárolnak a felhőben, és ez visszakereshető, elemezhető. Ennek a megvalósulásához szükséges a nagy adathalmazok kezelésének a képessége, a közösségi elemzések, illetve a hang- és szövegfelismerés fejlődése.

Ez már a jövő

Bár a fent felsorolt forgatókönyvek közül sok távolinak tűnhet, néhány pedig egyenesen rémisztő, a korábbi évek tapasztalatai alapján a hype-ciklus jó támpontot ad a jövőnkkel kapcsolatban. Előfordul persze, hogy néhány felkapott technológia a feledés homályába merül, elterjedése előtt elavulttá válik, de a folyamatos változásokat mindenki érzi.

Talán úgy tűnhet, már nincsenek is olyan robbanásszerű változások, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor hirtelen megjelent a tévé, a számítógép és az internet. De azért érdemes belegondolni, hogy mégiscsak megvalósult már a régen csak sci-fiben ismert érintőképernyő, és az eszközeink is egyre inkább megértik a szavainkat. Nem beszélve bionyomtatóról, amit még nem találunk meg a kenyérporszívó mellett a konyhában, de néhány laborban már létezik.