Készül az első fúziós hajtómű
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Fúziós hajtóművön dolgozik az alabamai University of Huntsville kutatócsoportja. Terveik szerint a hajtómű drasztikusan lecsökkentené az űrutazások idejét, úgy becsülik, hogy segítségével egy űrhajó hat hét alatt küzdené le a Föld-Mars távolságot. Ez az út a jelenlegi technológiákkal fél évbe telne, ez az egyik legkomolyabb megoldandó probléma jelenleg a Mars-expedíciók tervezésénél, hiszen a hosszú út miatt nagy mennyiségű üzemanyagot, élelmet és vizet kell az űrhajónak magával vinnie, ami nagyobb méreteket igényel, ami tovább növeli az űrhajó költségeit és az energiaigényét. Nem is beszélve, a hosszú út alatt az űrhajósokra leselkedő egészségügyi és pszichológiai problémákról, a sugárzás eddig nem ismert, hosszú távú hatásairól.
Az amerikai kutatók sok konkrétumot nem árultak el a hajtóművük működéséről, amit igen, az nagyjából megegyezik a kísérleti fúziós reaktorok működési elvével. A hajtómű deutériumot (a hidrogén stabil izotópja) és a lítium 6-os számú izotópját használja, utóbbiból tríciumot (ez szintén a hidrogén izotópja) állít elő, majd ezek a fúziós reakcióban héliummá egyesülnek, és rengeteg energia szabadul fel. Ez a reakció ugyanaz, mint ami például a Nap belsejében zajlik, és a kísérleti reaktorokban általában óriási, 10-15 millió fokos hőmérséklettel és erős mágneses térrel indítják be a reakciót.
Az alabamai kutatók hajtóművének működési részletei egyelőre nem ismertek, csak az, hogy atomfegyverek teszteléséhez használt, leselejtezett felszerelésekből építették azt. A kutatók szerint a működő prototípust az űrben, Föld körüli pályán keringve kellene majd összeszerelni, ahogyan például a nemzetközi űrállomás épült. Egyelőre megoldásra vár az a probléma is, hogy a fúziós reakcióban felszabaduló hatalmas energiát hogyan változtatják stabil, kontrollálható, az űrhajót mozgató erővé. A kutatás finanszírozói között olyan szervezetek és cégek vannak egyébként, mint a NASA Marshall Space Flight Center központja, a Boeing, illetve az amerikai hadsereg Redstone Arsenal bázisa. Szakértők szerint a technológia katonai felhasználásában is nagy fantázia van, ezért sorakoztak fel ilyen komoly támogatók a háttérben.
A kutatók egyébként az üzemanyagot, vagyis a deutérium és lítium kristályszerkezetbe rendezett keverékét dilítiumkristálynak nevezik, ami a Star Trekre tett félreérthetetlen utalás. A legendás sci-fi sorozatban az űrhajók térugrásaihoz a dilítiumkristálynak nevezett anyagot használják, ami így a legértékesebb kincs az univerzumban, és számtalan Star Trek-sztorivonal bonyolódik körülötte.