További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
A ReDigi nevű cég 2011 októberében indította el a zenék első legális használtpiacát. A vállalat azt állítja, hogy az első héten több ezren töltötték le a szoftverét, de növekedés rögtön lelassult, miután a Capitol Records lemezkiadó vállalat, az EMI egyik részlege pert indított ellene, és a bírósági tárgyalások a napokban kezdődnek el. Az EMI szerint a digitális fájlok olyan szerzett javak, amiket nem lehet eladni.
A törvények alapvetően úgy rendelkeznek, hogy a szerzők csak az első eladást befolyásolhatják, és abba már nem szólhatnak bele, hogy az első vevő ezután miként próbálja eladni jogos tulajdonát. Az EMI azonban azt állítja, hogy a digitális zene nem olyan, mint egy cd vagy egy könyv, tehát az első értékesítés elve ez esetben nem érvényesül. A zeneipari vállalat szerint nem lehet garantálni, hogy az első tulajdonosnál nem maradnak meg az eladott fájl másolatai.
Ezzel szemben a ReDigi azt állítja, hogy a kereskedéshez használt szoftvere megfelel a szerzői jognak. A program először is ellenőrzi, hogy a fájlt valóban legális forrásból szerezték-e be. Ha egy dal átmegy a vizsgálaton, akkor azt letörlik a felhasználó számítógépéről, és áthelyezik a ReDigi szerverére.
"Sok törvénytisztelő felhasználó több száz dollárt költött digitális zenére és könyvekre, amiknek a piaci értéke nulla, mert eladhatatlanok" - mondta John Ossenmacher, a ReDigi vezérigazgatója. A ReDigi ebből a nulla dollárból akar több milliárdos üzletet teremteni.
De az EMI is elképesztő összeget akar: 150 000 dollárt minden egyes olyan dalért, amit a ReDigi továbbértékesített. Ez nagy összegnek tűnhet, de jogi szakértők szerint a ReDigi üzleti modelljének ennél sokkal nagyobb pénzügyi hatása lehet, amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy legális a dalok használtpiaca.
A probléma fő oka, hogy a szerzői jogi törvényeket még egy olyan világban írták, amikor a művek nem bitekből álltak, hanem atomokból – minden egyes másolat fizikailag létezett. De már van példa a változásra, Európában például a szoftveriparban volt egy nagyon hasonló per, ami a UsedSoft nevű német kereskedőcég és az üzleti szoftvereket gyártó Oracle közt zajlott le.
Júliusban az Európai Unió bírósága kimondta, hogy egy szoftver szerzője nem akadályozhatja meg az interneten vett – tehát fizikai adathordozón nem létező – licencek újraértékesítését.
Mindenki feszülten figyel, hogy mi lesz a ReDigi és az EMI közötti jogi csata végereménye, mert a piaci folyamatok már a digitális eladásoknak kedveznek. A Strategy Analytics nevű elemzőcég az USA-ban idén már a digitális eladások generálnak nagyobb forgalmat, várhatóan 3,4 milliárd dollárt, míg a fizikai adathodozók, a cd-k és bakelit lemezek piaca 3,38 milliárdra zsugorodik.