Patkány és hidrogél a mesterséges agy alapja
A félvezetőiparban használt gyártási technikát kölcsönvéve fejlesztettek ki amerikai kutatók egyszerű és olcsó módszert térhatású agyszövetek laboratóriumi előállítására. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem orvosi karának mérnökei olyan szövetszerkezetet hoztak létre, amely pontosan másolja le az élő agyszövet sejtfelépítését.
Az új találmány lehetővé teszi, hogy a jövőben a kutatók ezeken a mesterséges szöveteken vizsgálják az idegsejtek kapcsolódását, vagy megjósolhassák, hogy egyes emberek idegsejtjei miként reagálnak különböző gyógyszerekre. Utkan Demirci kutatásvezető úgy véli, hogy a neurobiológiai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítheti az Advanced Materials szaklapban ismertetett új módszerük.
Bár jelentős előrelépések történtek olyan mesterséges szövetek előállításában, amelyek a máj vagy a vese modellezésére alkalmasak, a mesterséges agyszövet készítése komoly feladatot jelentett. A nehézséget az agyszövet hihetetlenül nagy térbeli heterogenitása jelentette, ugyanis az agy sokféle sejtből épül fel, ráadásul ezek különleges huzalozással kapcsolódnak. Az agyszövetet alkotó számos különböző sejtnek meghatározott arányban kell jelen lennie egy mesterséges szövetben, ráadásul valamennyinek a megfelelő helyen.
A patkányagyból származó agysejteket a kutatók hidrogél lapocskákba ágyazták be, majd ezeket egymásra rétegezve alakították ki az összetett háromdimenziós szerkezetet. A gélrétegeket különböző alakú műanyag fotomaszkokkal fedték be, így szabályozni tudták, hogy a gél mely részeit érje fény, ezáltal meghatározva a többrétegű szerkezet végső alakját. A félvezetők gyártásánál ugyanezt a fotolitográfiának nevezett eljárást alkalmazzák.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
