Melinda, Vivien
-4 °C
3 °C

Ezzel játszunk jövőre

2012.12.04. 16:07
Amikor 2005-2006-ban megjelent az Xbox 360 és a Playstation 3, a mainál sokkal egyszerűbb helyzetben kellett érvényesülniük. Még nem volt Angry Birds és Farmville (vagyis mobilos és közösségioldalas játékok), nem volt Netflix és wifi a tévében, nem akart a kávéfőzőtől a hűtőszekrényig minden kütyü mobil lenni, a netre csatlakozni, és játékokat futtatni. Ezzel együtt a Microsoft és a Sony is milliárdos hazárdjátékot játszott a játékkonzolokkal, előbbi csak a marketingre 500 millió dollárt költött, utóbbi pedig az egész céget évekre veszteségbe taszította, mert a cég veszteséggel adta a gépet, hogy majd évekkel később az eladott játékok jutalékai hozzanak nyereséget. Most valami hasonlót kell eljátszaniuk, csak az esélyeik rosszabbak.

Az előző konzolgeneráció bemutatkozása óta eltelt hat-hét év, eladtak a Xbox 360-ből és PS3-ból is 70-70 milliót. A két óriáscégnek most megint villantania kell valami nagyot, mert az előző generációs játékgépek már vészesen elavultak, hiába a mozgásérzékelős trükközés Kinecttel és Move-val. A harmadik játékos, a mindig különutas Nintendo már lépett, a kontrollerként tableteket használó Wii U óriási siker. A következő Xboxot és Playstationt most már nagyon hamar meg kell mutatni, és  legkésőbb jövő karácsonyra meg kell jelenniük. A fejlesztések már évek óta zajlanak a legnagyobb titokban, a Microsoftnál Durango, a Sonynál Orbis kódnév alatt. Hivatalosan egyik projekt sem létezik, de ahogy közeledik a tavaszi E3 játékshow (a nagy bejelentések várható helyszíne és időpontja), úgy szivárog ki egyre több információ a gépekről. Összeszedtünk mindent, amit tudni lehet és érdemes róluk.

Durango, avagy Xbox 720

A mozgásérzékelős játékok csatáját egyértelműen az Xbox nyerte meg (a Kinect sokkal fejlettebb, mint a Playstation Move vagy a Wii megoldása), de az elmúlt évek alatt is kiderült, hogy az egész mozgésérzékelős őrület mégsem olyan nagy durranás, mint ahogy beharangozták. A táncolós partijátékok és a fitnessprogramok kivételével egy hagyományos játékműfajt sem sikerült meghódítani azzal, hogy a kontroller gombjainak nyomogatása helyett a tévé előtt hadonászva is játszhatunk - ennek ellenére a Microsoft a hírek szerint a Kinect 2.0 köré építi az új Xboxot, a mozgásérzékelőt most már nem kell külön megvenni a géphez, hanem annak szerves része lesz. A hírek szerint az új kamera már négy játékost tud követni, és a pontosságára jellemző, hogy az ujjmozdulatokat is tudja értelmezni, illetve szájról tud olvasni.

A netre kikerült fejlesztői dokumentációk említenek egy Kinect Glass nevű kiegésztíőt is, ami a Google intelligensszemüveg-projektjére emlékeztet: a lencsére vetített képpel és információkkal egészíti ki a játékélményt. Alapjáraton úgy láthatunk vele egy játékban, mint a Terminátor a filmben, ha a játék készítője úgy akarja, de ez éppen csak a felszíne a lehetőségeknek. És ha ez nem lenne elég, kiszivárogtak a Wii U megoldásához hasonló érintőképernyős kontroller tervei is.

Puszta számítási teljesítményben az Xbox 360 hatszorosát ígéri az új konzol, amit egy hatmagos (más források szerint nyolcmagos), 2 gigahertzes ARM processzor szolgáltat majd, 4 gigabájt memória kíséretében. Emellett a régi xboxos játékok futtatására beletesznek még egy hárommagos PPC processzort is, a grafikát pedig az AMD jelenlegi csúcsprocesszorára, a Radeon 6000-es sorozatra épülő csip fogja megjeleníteni. Mindez azt jelenti, hogy már megjelenéskor sem lesz erősebb elméletben egy csúcs játékos pécénél – de a fix hardver, és az ebből fakadó optimalizálás lehetősége ezt jó ideig el fogja takarni. A 3D megjelenítésére mindenesetre biztosan elégnek kell lennie a lóerőnek.

A játékok valószínűleg blurayen jönnek majd (a hagyományos dvd-lemez a mostani Xbox-generáció egyik nagy hátránya), de vannak olyan hírek is, ami szerint a Microsoft úgy ahogy van, szakít az optikai adathordozóval, és átáll a teljes digitális terjesztésre. Ez igen bátor lépés lenne, a cég valószínűleg nem is meri meglépni az Xbox 720 összes verziójával.

A Microsoft már az Xbox 360-nal megpróbált elszakadni az egyszerű játékkonzol vonaltól, és általános szórakoztató központtá tenni a gépet, és ezt a vasat tovább ütik az utóddal is. A cél egyértelműen az, hogy az Xbox 720 legyen az egyetlen doboz a nappaliban a tévé alatt, ezért a mostani funkciók (netezés, Netflix, az Xbox Live közössége) mellé teljes értékű set-top boxszá válik a konzol a hd tévéadás rögzítésének lehetőségével, és persze a Skype beépítésével, ha már egyszer akkora rakás pénzért vette meg az online telefont a Microsoft. A gépen a Windows 8 valamiféle specializált változata fog futni, és ezzel lehetővé válik a kommunikáció a szintén windos8-as számítógéppel tablettel, okostelefonnal.

A kiszivárgott céges dokumentumok szerint a Microsoft 299 dolláros áron akarja indítani a konzolt (ami kimondottan olcsó, valószínűleg újra a Sonyt akarják vele belerángatni az árversenybe), tízéves életciklusra tervezi, és 100 milliós eladást vár tőle. Ami hét év alatt eladott 70 millió Xbox 360 után nem is tűnik lehetetlennek.

Orbis, avagy Playstation 4

A Sony az első két Playstation konzollal jó tíz évre bebetonozta a helyét a konzoljátékok trónján. A két gépből összesen bő 260 milliót adtak el, a kilencvenes évtized közepétől a kétezresek végéig a Playstation szó egyet jelentett azzal hogy játékkonzol. Aztán a harmadik generációval vége lett a jó világnak. A Playstation 3-at hatalmas ambíciókkal és még nagyobb költségekkel fejlesztették, hogy aztán a milliárdokba kerülő Cell processzorról kiderüljön, hogy iszonyú erős ugyan, de nagyon nehézkes a programozása, ezért senki nem használja ki a lehetőségeit, ha nem akar egy játék fejlesztésén öt évig ülni.

A gép ráadásul drága volt, az Xbox 360-hoz képest egy évvel később jött ki, sokáig nem volt értelmes online támogatása, és aztán a Kinecttel szemen is csak a bénácska Move-ot tudta állítani a Sony, amikor bejött a mozgásérzékelős mánia. És mindezek tetejébe ott volt a Nintendo a Wii-vel, ami mindenki legnagyobb megrökönyödésére simán nyerte eladási adatokban a konzolgeneráció csatáját. A Sony meg ott állt tíz évnyi királyság után hirtelen az utolsó helyre szorulva, úgy hogy mögötte az egész cég az életben maradásért küzd, és úgy kell neki az új konzol bevezetésével járó hatalmas kutatás-fejlesztési és marketinges költség, mint egy púp a hátára. És itt jegyezzük meg újra: a játékkonzolok világában veszteséggel szokás adni a hardvert, hogy hosszú távon a szoftver hozzon aztán hasznot. Vagyis minél nagyobb siker lesz a Playstation 4, annál nagyobb veszteséget termel a Sonynak rövid távon.

A Sony a kiszivárgott hírek szerint az AMD processzoraira építi majd a Playstation 4-et, a központi egység egy AMD A10-es lesz, a grafikát pedig a Southern Islands kódnév alatt fejlesztett csúcsprocesszor jeleníti majd meg (úgy tűnik, az Intel megint kimarad a konzolos bizniszből). Ez az új Xboxénál nagyobb nyers teljesítményt sejtet, és alátámasztani látszik a pletykát, hogy a Sony a 4K felbontást (4096*2160 képpont) célozza meg az új Playstationnel. A 4K a tévék világában az éppen aktuális varázsszó, egyelőre csak pár, 20-25 ezer dolláros csúcskészülék tudja megjeleníteni, de jövő karácsonyra valószínűleg drasztikusan csökkenni fog a 4K-s tévék ára.

Ahhoz, hogy az ilyen felbontást egyáltalán meg tudjuk különböztetni egy sima 1080p hd képtől, irreálisan nagy képernyő kell (vagy egy normál méretűt irreálisan közelről kell néznünk), így a rendszer legnagyobb előnye, hogy 3D-ben - ahol a két szem számára két külön képet kell megjeleníteni - is hd képet tud adni. A Playstation 4 tehát ezzel a húzással a 3D megjelenítésre és a 3D játékokra fogad igen nagy összegben. És persze ügyes árukapcsolás is ez a lépés, hiszen a Sony egyben a 4K-s tévék egyik legnagyobb gyártója. Kockázatos játék, de a cég már kétszer nyert hasonló helyzetben: a Playstation 2-t eleinte sokan dvd-lejátszónak, a PS3-at pedig bluray-lejátszónak vették.

Az architektúraváltás még egy kellemetlen mellékhatással jár: a hírek szerint a Playstation 4 nem lesz visszafelé kompatibilis a régi generációkkal, vagyis nem fogja tudni lejátszani a PS3-as játékokat. Ez különösen a megjelenés utáni első hónapokban lesz kellemetlen, amikor még nincs túl nagy játékválaszték, de azért is kellemetlen, mert a harmadik generációs gépen még olyan szuperprodukciók várnak megjelenésre, mint a Last Guardian vagy a Last of Us, amelyeknek nem tenne jót, ha a PS4 elszívná előlük a levegőt.

De mivel fogunk játszani?

Kezdjük azzal, hogy mivel nem: használt játékokkal, illetve kalózmásolatokkal. A következő generációs Xboxról és Playstationről egyaránt az a hír járja, hogy állandó online kapcsolatot igényel majd, illetve a megvásárolt játékok csak azon a gépen lesznek használhatók, amire először feltelepítették azokat. Ez a pécés játékipart fojtogató, és konzolokon is egyre szélesebb körű kalózkodás elleni lépés, illetve a több milliárd dolláros forgalmat bonyolító használtjáték-kereskedelem elleni, amiből a nagy kiadók egy fillér hasznot sem látnak. Kétség nem fér hozzá, hogy a védelmet fel fogják törni, de az is biztos, hogy az online kapcsolat miatt a warez minden eddiginél kockázatosabb és kényelmetlenebb lesz.

Ha egy év múlva a boltok polcain akarják tudni az új konzolokat, már most kell létezniük fejlesztői készleteknek és több tucatnyi játékon kell hogy folyjon a munka. Folyik is, szinte az összes nagyobb nevű játékfejlesztő cég háza tájáról olyan hírek érkeznek, hogy már a következő konzolgenerációra dolgoznak - ha más nem, hát az álláshirdetéseik utalnak erre. A teljesség igénye nélkül, biztosan fut már hónapok óta ilyen projekt az Infinity Wardnál (a Call of Duty fejlesztője), a Bethesdánál (a legutóbbi slágerük a Skyrim volt, de hozzájuk tartozik a Quake és Doom sorozat is), a Naughty Dognál (Uncharted), a Square-nél (Final Fantasy), a Cryteknél (Crysis), a Remedynél (Max Payne, Alan Wake) és a Lionheadnél (Fable). A nevek, címek, részletek egyelőre hét lakat alatt, hogy a nagy leleplezéskor minél nagyobbat szóljanak. 

Az igazi nagy kérdés nem is az, hogy mik lesznek az induló játékok, vagy mit fognak tudni az új konzolok, hanem hogy egyáltalán lesz-e szükség rájuk. Életképes lehet-e az ingyenes vagy fillérekbe kerülő facebookos és mobilos-tabletes konkurencia mellett az a piac, ahol 50-60 dollárba kerül egy játék? Lesz-e fejlesztő és kiadó, ami 40-50 millió dollárt és 3-4 évet szán egy játék elkészítésére, hogy jó esetben pár milliót eladjon belőle, amikor a faék egyszerűségű, és ennél nagyságrendekkel kisebb befektetésből készült Angry Birds lazán csinál egymilliárd letöltést? Érdemes-e még kockázatos szuperprodukciókkal előállni, vagy újra eljön a kicsi, de kreatív garázsfejlesztő csapatok kora? A kiadók szerint mindenesetre a fejlesztési költségek fékevesztett emelkedése az Xbox 720-szal és a Playstation 4-gyel véget ér – nincs is nagyon más lehetőségük. A többit meglátjuk jövő ilyenkor.