Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Pusztawifin csak emördzsönszifész jön

2012.12.26. 00:25
Az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában megjelent, Veszelszki Ágnes által szerkesztett Netszótár arra vállalkozott, hogy összegyűjtse azokat az új szavakat, kifejezéseket, amelyek a világhálónak köszönhetően épülnek be a mindennapi kommunikációba. Elvégre ki ne tudná ma már, mi az a lájkolás? Talán azok, akik még szótárt vesznek.

„Miért kellene valakinek egy papíralapú netszótár?” – tette fel a logikus kérdést kollégám. A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy az idősebb korosztályokból sokan nem használnak számítógépet, legalábbis nem olyan szinten, mint a fiatalabbak. A könyv hasznos lehet a nagyiknak, akik nem értik, mit csinál az unoka, amikor a Wowban lootol, az értetlenségre pedig arcpálmával válaszol. Persze, az lesz az igazán epic, amikor a nagymama imördszönszifészen csekkol be a konyhába.

A szótárban több mint kétezer szócikk található. Az anyagot kétéves munkával az ELTE BTK Kommunikáció: internet és média műhelyének tagjai gyűjtötték össze. A szótárban minden szócikkhez magyarázat és példamondat is tartozik, a kiejtést pedig szögletes zárójelben olvashatjuk – nem a halandók által nehezen értelmezhető nemzetközi fonetikai ábécével, hanem egyszerűen kiejtés szerint írva. A szótárban rengeteg rövidítés magyarázata is megtalálható, a leggyakoribbak feloldása a szótár végén külön helyet kapott.

@tél már ma ebéd@?

Az MTA Nyelvtudományi intézetének köszönhetően azt már tudjuk, hogy a túléléshez mindenképpen szükséges, hogy a magyar nyelv az interneten is minél használhatóbb legyen, de a kérdésnek van egy másik oldala is: hogyan változik a nyelvünk a digitális korszakban, milyen új szavak, szabályok keletkeznek?

A szótár szócikkek egyszerű felsorolásán kívül az első előfordulási helyeiknek megpróbálja megmagyarázni, legalábbis kategorizálni a neten található furcsa jelenségeket is. Jó tudni, hogy a már teljesen elterjedt jó8 formulában a 8-nak van külön neve, ez úgynevezett morféma értékű írásjel, vagy hogy a digitális média nyelvhasználati módja a digilektus, a LOL pedig egy netspecifikus akronima.

A Netszótárban szinte alig akadt olyan általunk is ismert kifejezés, amit ne találtunk volna meg. Voltak viszont olyanok, amelyek számunkra is ismeretlenek voltak. A munka igen alapos: az első szócikk, a @ mindjárt három jelentést is elkülönít: az emailcímekben az elválasztó szerep alap, de megtudjuk azt is, hogy fórumban, blogban az adott felhasználót címezhetjük vele (így működik a blog.hu is), harmadik jelentése pedig talán a legfurcsább, az angol kiejtésnek megfelelően helyettesítődik be a mondatokba: „@tél már ma ebéd@?” Ezt a használatot én még soha nem láttam, de talán ez is inkább a szótár alaposságát támasztja alá.

Cejetés van

Voltak olyan kifejezések, amelyeket talán még senki nem hallott, annyira ritkán és kevesen használják őket. A pusztawifi (lassú vezeték nélküli internetkapcsolat) kifejezésre például a Google egyetlen találatot adott, az is a szótárhoz kapcsolódott – persze élőszóban ettől még használhatják. A szleng mellett a szótár a leggyakrabban használt szakszavakat is felsorolja, bár a DHCP-t nem feltétlenül kell tudnia mindenkinek, a kepcsa (captcha) például már jól jöhet.

A szótár jó arra is, hogy a szülők újra megértsék saját gyerekeik írásait. A szócikkeken jól látható az a folyamat, hogy az idegen szavak gyakran kiejtés szerint honosodnak meg: az Index tech rovatnál is találunk példát erre, a usert például következetesen júzernek írjuk, a hardver és a szoftver pedig már az akadémiai szótárban is így szerepel.

Ennek a folyamtnak újabb rétege, hogy megjelentek tükörfordítással lefordított szavak (Facebook – arckönyv, facepalm – arcpálma, YouTube - tecső), hibridek, ahol az eredeti kiejtést használjuk fel: (pl. becécéz), és eredetileg is magyar, mégis kiejtés szerint írt változatok, mint például az eccer, aggyál, aszittem. Persze akadnak fájdalmas és erőltetettnek tűnő szavak is, mint a köxee xépen, a buleee vagy a luwcsi (a love szóból). De ilyenkor gondoljunk arra, hogy cejetés van.

Gamer gyerekkel megáldott anyukáknak is jól jöhet a szótár. Most már legalább tudni fogják, mit csinál a gyerek, amikor ebéd helyett még gyorsan berássol. A könyvben olyan, csak hardcore gamerek által használt szavak is helyet kaptak, mint genk, a lowlandlama vagy a kazuár gamer. Utóbbi különlegessége, hogy az Index tech rovatának jelenlegi szerzői honosították meg.

A végén pedig akpként (akp: ritkán használt betűszó, jelentése: alacsony költségvetésű poén) következzen néhány, általunk érdekesnek tartott szómagyarázat.

SZM Cseten használt rövidítés. Azt jelzi, hogy a felhasználó nem tud azonnal reagálni, mert éppen elfoglalt, de rövidesen visszajön. Az "eszem" igealakból, vagy a "sz*rni mentem" kifejezésből származik. Hosszabb időtartamot jelöl, mint a pill.

Csikló Számítógépes eszköz megnevezése. Hordozható számítógépek egeret helyettesítő kurzormozgató eszköze, miniatűr botkormány. Becenevét egyrészt a formai hasonlóság, másrészt a működése miatt kapta: a pontos kurzormozgatáshoz az ujjbegyek jól koordinált, apró, finom mozdulatai, érintései szükségesek

Emördzsönszifész A Facebook közösségi oldal mobilra optimalizált, korlátozott változata. Az angol "emergency face", "sűrgősségi facebook" kiejtés szerint írt formája.

Nepok Internetezéssel töltött napok. Olyan rövidebb, de napokig tartó időszak, amikor valaki csak a számítógépet használja anélkül, hogy kilépne a lakásból. A net és a napok szavakból szóösszerántással jött létre.

A példányért téháiksz az ELTE Eötvös Kiadónak, láwoljuk őket.