5,8 milliárd dán koronát, vagyis bő egymilliárd dollárt (231 milliárd forintot) követel a dán adóhivatal a Microsofton egy 11 évvel ezelőtti felvásárlási ügylet kapcsán. A vitatott üzletet 2002 nyarán kötötte a Microsoft, amikor 1,3 milliárd dollár értékű részvényért és készpénzért megvásárolta a dán Navision nevű céget, ami üzleti szoftverek fejlesztésével foglalkozott. A cégből később a Microsoft Business Solutions nevű divíziója lett, ami máig létezik, Dynamics NAV néven. A felvásárlás után nem sokkal a Microsoft a dánok egyes szoftvereinek jogait, így a könyveléssel, és ERP-vel (üzleti erőforrásmenedzsment) kapcsolatos programokét átadta a cég írországi leányvállalatának, jelképes összegért. A dán hatóságok szerint ez az eladás valójában egy nagyszabású adóelkerülő művelet volt. A licencek valós értékének megfelelő ár mellett a Microsoftnak komoly adót kellett volna befizetnie a dán államkasszába, ezt próbálja most behajtani az adóhivatal. A cég nem kommentálta a hírt, de a dán média szerint már tárgyalnak a hatóságokkal az ügyben.
A Microsoft ír leányvállalata jogilag Bermudára, illetve a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cégek tulajdonában van, ami az egyébként is alacsony ír adók mellett tovább erősíti az adóoptimalizációt a cégben. Dánia ellenben legendásan magas adóiról ismert.
A technológiai cégek között különösen népszerű a bevétel és a nyereség passzolgatása az egyes országokba bejegyzett leányvállalatok között, hogy az adón spóroljanak, esetenként adóparadicsomokba bejegyzett, olykor alkalmazottak nélküli fantomcégeken keresztül. A műfaj két bajnoka az Apple és a Google. Az Apple-nek többek között emiatt parkol tengerentúli leányvállalatoknál a cég 130 milliárd dolláros készpénztartalékának nagy része, a Google-ről pedig tavaly derült ki, hogy 2012-ben kétmilliárd dollár adó befizetését úszta meg azzal, hogy a hirdetési bevételeket egy adójogi kiskapun át, jogdíj címszó alatt viszik be egy szintén Bermudán bejegyzett ír vállalaton keresztül az anyacég kasszájába.
Mindez az amerikai jog szerint teljesen legális, az EU azonban már több vizsgálatot is indított, becslések szerint 1 billió eurónyi bevételt trükköznek így el évente a nagy cégek a világ adóhivatalai elől.