Elkészült az úgynevezett tallini jegyzőkönyv, a NATO kérésére nemzetközi szakértők által összeállított ajánlás arról, hogy a haditechnika fejlődésével előálló új helyzet, a kiberhadviselés milyen nemzetközi jogi elvek szerint legyen szabályozva. A dokumentum nyilvános, a több mint 300 oldalas eredetit itt lehet elolvasni. Írói között jogi szakértők 20 fős csapata, a Vöröskereszt és az amerikai US Cyber Command központ kiberháborús specialistái is ott voltak.
A kézikönyv a tradicionális háború szabályait próbálja online környezetben értelmezni, és közben sűrűn szembesül azzal a problémával, hogy a digitális hadviselésben szinte sosem lehet egyértelműen megállapítani, hogy ki a támadó, és annak ki a megbízója. Így a hagyományos értelemben vett háború definíciója, amikor egy ország fegyveres erőkkel megtámad egy másik országot, nehezen értelmezhető.
A tallini útmutató által lefektetett legfontosabb szabályok ugyanabba az irányba mutatnak, mint a genfi és hágai egyezmények a háború törvényeiről, és a civileket próbálják óvni. Kimondják például hogy kibertámadást nem szabad kórházak, vízi- és nukleáris erőművek ellen intézni. A dokumentum is meghatározza, hogy mikortól számít egy online támadás háborús cselekménynek: ha annak hatására emberek halnak meg, vagy az különösen súlyos anyagi kárt okoz.
A Stuxnet 2010 augusztusában 30 ezer PC-t fertőzött meg Iránban
Fotó: Atta Kenare
Ebben az az izgalmas, hogy a definíció szerint például az iráni atomlétesítmények ellen bevetett, amerikai-izraeli hátterűnek tartott Stuxnet féreg pusztítása beleférhet a háborús cselekmény skatulyájába, de akár az észt internet elleni orosz támadás is 2008-ból. Mindkét esetben NATO-tagországok voltak érintettek az eseményekben, vagyis a szervezet alapszabálya szerint az egész NATO-nak be kellett volna avatkoznia a konfliktusokba - ha egyértelműen bebizonyosodott volna, hogy háborús cselekményről van szó, két ország között.
A szöveg azt is leszögezi, hogy az online háborús cselekmények ellencsapásra jogosítják fel a megtámadottat, ami akár hagyományos fegyverekkel is történhet. Az ilyen válaszcsapásnak lehetnek célpontjai az online támadást végrehajtó hekkerek, akik ebben az esetben katonának minősülnek háborús helyzetben, vagyis a megölésük nem számít civilek elleni fellépésnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
