Vilhelmina
11 °C
28 °C

Félig megszavazták az új amerikai internettörvényt

2013.04.20. 09:17 Módosítva: 2013-04-20 11:55:48

Az amerikai képviselőház 288 igenlő szavazattal 127 nem ellenében megszavazta a Cyber Intelligence Sharing and Protection Act, rövid nevén CISPA törvénytervezetet, ami ellen több mint egy éve kampányolnak jogvédő szervezetek és az internetezők, viszont az utóbbi hónapokban több nagy online cég, így a Google, a Facebook, és a Yahoo is felsorakozott a tervezet támogatói között. Az amerikai törvényhozási rendszer sajátos működése szerint ez a szavazás még csak annyit jelent, hogy a Szenátuson nagyobb lesz a nyomás, amikor elé kerül a szervezet az újabb szavazásra. Ha ez a szavazás is pozitív eredményt hoz, még az elnöknek is alá kell írnia a törvényt (és Obama már jó előre bejelentette, hogy nem fél élni az elnöki vétó lehetőségével, ha odáig jut a helyzet).

A CISPA elvileg az amerikai cybervédelmet erősítené meg, és ennek érdekében felhatalmazza a cégeket és kormányszervezeteket, hogy megosszák egymással a felhasználóik személyes adatait. A törvény támogatói azt állítják, a CISPA lehetőséget adott volna például arra, hogy a bostoni maratonon robbantókat lefüleljék még a merénylet előtt, az ellenzői viszont azt mondják, a törvény semmibe veszi a legalapvetőbb adatvédelmi elveket és az alkotmányban is rögzített szabadságjogokat.

A CISPA értelmében külön engedély nélkül fésülhetnének át a bűnüldöző szervek online adatbázisokat, és kérhetnének ki magáncégeknél tárolt személyes adatokat felhasználókról. A viták fókuszában az áll, hogy a kiberfenyegetések elhárításának érdekében mennyire nyirbálható meg az összes felhasználó online magánélethez való joga, illetve hogy nem jutnak-e így túl nagy, nehezen ellenőrizhető módon felhasznált hatalom birtokába kormányügynökségek, mi a garancia arra, hogy a kibervédelmet a kirakatba téve nem fogják-e másra is felhasználni az érzékeny személyes adatokat.

A CISPA azért is különösen nagy jelentőségű, mert felülír egy sor szövetségi és állami törvényt. A támogatói nem győzik hangsúlyozni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a törvény nem ad szabad kezet a kormányszerveknek az online kommunikáció lehallgatására vagy a felhasználók utáni kémkedésre. A CISPA ugyan amerikai törvény, a hatása azonban a világ más országaiban is érezhető lehet, mivel egyrészt a nyugati országok hajlamosak az amerikai mintát követni internetes ügyekben, másrészt a nagy felhasználói adatbázisokat építő online cégek nagy része amerikai, a tervezetet támogató Google-lel, és Facebookkal az élen.