Online áfát vezetne be az USA
A magyar parlamenti törvényfutószalag sebességét idéző sietséggel került az amerikai szetátus elé a webáruházak külön forgalmi adójától, egyfajta online áfáról szóló Marketplace Fairness Act törvénytervezet. A wyomingi republikánus szenátor, Mike Enzi átlal benyújtott tervezetet nem csak a tartalma miatt támadják többen, de a nagy sietség miatt is, a kritikusok azt állítják, ilyen gyorsan nem lehet felelősségteljes döntést hozni egy ekkora jelentőségű adó bevezetéséről.
Hozzá kell tenni, hogy ez a sales tax nem olyan, mint a mi áfánk, ami alapvetően a hozzáadott értékre vonatkozik, ezért a termelő folyamat minden szereplője kifizeti a gyártótól a végső felhasznlóig. A sales taxnél kifejzetten a végső értékesítést terheli csak, de ettől függetlenül forgalmi típusú adó.
Az online áfa ötletét természetesen a nagy, hagyományos áruházláncok (élükön a Wal-Marttal) támogatják, de meglepő módon a legnagyobb online webáruház, az Amazon is beállt a törvénytervezet mellett lobbizók közé. Elemzők szerint emögött az a logika, hogy az Amazon mérete és forgalma mellett a különadó sokkal kevésbé érintené érzékenyen, mint a kisebb, feltörekvő konkurensek százait.
Az online áfa beszedésére minden államban külön szervet állítana fel a tervezet, ezek felügyelnék az adott államban bejegyzett összes online kereskedelmi tevékenységet foglalkozó céget, amelyeknek akkor is forgalmi adót kellene fizetni, ha az adott államban nincsen ilyen adó. Ezt azzal indolokják a törvény támogatói, hogy az internetes kereskedelem túlmutat az államok határain, és az alacsonyabb, vagy nulla áfás államokból működő webes boltok jogosulatlan előnyhöz jutnak a versenyben. Ráadásul az államok adóbevételeit is csökkenti, ha például a 9 százalékos áfa köré épített New York-i gazdaság szereplőinek a nulla áfás Delaware-ből működő online boltokkal kell konkurálniuk.
A törvénytervezetet támadók szerint az MFA a nevében foglalt fair play helyett éppen hogy diszkriminálná az online áfával sújtott boltokat a hagyományos, offline üzletekkel szemben. Ha minden állam vásárlóinak a saját államuk adóit kellene megfizetni az online áruházakban, az olyan lenne, mintha a Kaliforniából Oregonba átautózók csak úgy tankolhatnának a nulla áfás benzinből az állam benzinkútjain, ha az otthoni áfát befizetik a kasszába, szól az érvelés, ami rámutat a rendszerben rejtőző bürokratikus rémálomra és az egész logikátlanságára. Ráadásul az online boltoknak olyan államok adószabályait kellene betartaniuk, amelyekben nincs semmilyen jogi képviseletük, és hatalmas adminisztratív plusz terhet is a nyakukba kellene venniük. Ráadásul a törvény az amerikai online kereskedelem egészét hátrányba hozná a nemzetközi (vagy legalábbis más országba bejelentett) cégekkel szemben. A törvény alól egyébként mentesülnének a kicsi, évi egymillió dollár alatti forgalmat bonyolító cégek.
Amerikában az általános forgalmi adó mértéke nem központilag szabályozott, minden állam annyit vet ki, amennyit akar, illetve engedélyezhet helyi áfát is. Öt államban nulla a forgalmi adó mértéke, kettőben (Delaware és New Hampshire) helyi áfa sincsen. A skála másik végén a 10-11 százalékban maximát forgalmi adójú államok helyezkednek el, és az egészet bonyolítják még a különféle terméktípusokra kivetett különféle kulcsok, sőt, vannak olyan államok is, ahol egy meghatározott árszint fölött is változik az áfa mértéke.
A precedensekre erősen építkező amerikai jog az online áfa ötletét általában a legfelsőbb bíróság 1992-es ítéletére hivatkozva dobja vissza, akkor a bíróság kimondta, hogy a vállalkozásokra nem lehet olyan államok adóját kivetni, amelyekben fizikailag nincsenek jelen. Igaz, ez még az internetes kereskedelem előtti időkben volt, a postai úton terjesztett utánvétes katalógusok fénykorában, így a megváltozott körülmények miatt az új törvény akár felül is írhatja ezt a döntést.