Erre költ Kína 106 milliárd dollárt

A riport azt mutatja, Kína hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy ne csak a legnagyobb, 3 millió aktív katonából álló hadsereggel büszkélkedhessen a világon, de technikailag is a legfejlettebbek közé kerüljön. A régióban messze a kínaiak fordítják a legtöbbet katonai kiadásokra, 2012-ben a hivatalos büdzsé 106 milliárd dollár volt (ugyanez az oroszoknál 61, Japánnál 58, Indiánál 45 milliárd). Az erőfitogtatás a tajvani és tibeti feszültségek kordában tartása mellett egy sor kisebb-nagyobb konfliktus esetén jól jön, Kínának szinte alig van olyan szomszédja, akivel ne lenne vitája egyes területek hovatartozását illetően, Indiától és Pakisztántól Vietnamon át Malajziáig és Japánig.

Drónok egymilliárdért

A Yi Long drónt tavaly novemberben leplezték le, hét éve dolgoznak rajta a kínai hadsereg mérnökei, a projekt eddig egymilliárd dollárt emésztett fel (ami ugyan nagyon sok, de még így is kevesebb, mint az amerikai Predator és Reaper drónok költsége). A pilóta nélküli, felderítő, illetve csapásmérő feladatokra is alkalmas robotrepülőket elsősorban belföldi használatra, illetve exportra szánják. Utóbbi célországai főként olyan afrikai és közel-keleti államok, amelyek katonai beszerzéseit amúgy is embargó sújtja, és különben sem szeretnék megfizetni a drága nyugati technikát, ha ott a gyengébb minőségű, de jóval olcsóbb kínai alternatíva is. A Pentagon jelentése szerint a Yi Long fejlettségben messze elmarad az amerikai drónoktól, de aggodalomra adhat okot, ha egyébként is veszélyes és kiszámíthatatlan diktátorok kezébe kerül.

Copy-paste helikopterek

A szárazföldi csapásokat támogató támadó helikopterek két legfejlettebb kínai modellje, a Z–10-es és a Z–19-es fő jellegzetessége, hogy katonai-ipari kémkedés nyomán készültek, előbbi egy francia helikopter másolata, utóbbi egy amerikai-kanadai cégtől illegálisan megszerzett tervrajzok alapján épült, és lopott szoftver fut rajta. Míg a Z–19-esnél Peking azt állítja, hogy legálisan szerezte be a franciák tervrajzait, a Z–10-esnél a Pratt & Whitney hadiipari cég (mellékesen az F–22-esek és F–35-ösök motorjait is gyártja) engedély nélkül adta el a technológiát a kínaiaknak, és ezért 75 millió dolláros bírsággal sújtották. Mindez persze nem akadályozza meg, hogy a kínai hadsereg sorozatgyártsa a copy-paste helikoptert. A kínaiak egyébként is jók a haditechnika másolásában, a J–20-as lopakodójuk például jelentős mértékben egy 1999-ben Szerbia fölött lelőtt F–117-es alapján épül fel.

Fotó: Sam Yeh / AFP

Digitális katonák

A Pentagon jelentése szerint a kínai hadsereg az egyszerű gyalogos katonáknál is rohamléptekben fejleszti a technikát. Tavaly a kiképzőprogramokból száműzték a papíralapú térképeket, és digitális, GPS-alapokra helyezett tájékozódást vezettek be. Ehhez tavaly hat műholdat állítottak pályára a Beidou nevű helyzetmeghatározó rendszerben. A kínai GPS a jelentések szerint van olyan pontos, mint az amerikai, de egyelőre csak Kelet- és Közép-Ázsiát fedi le.

Azért a víz az úr

A kínai haditechnikai fejlesztések legkomolyabb hangsúlya az elmúlt években a vízi hadviselésre helyeződött. Tavaly nyáron a leselejtezett, majd felújított egykori szovjet repülőgép-hordozó, az új nevén Lioaningként ismert hordozó hadrendbe állítása volt az első, szimbolikus lépése annak, hogy Kína kinyilvánítsa, igényt tart a Csendes-óceán feletti ellenőrzésre. A Lioaning alapvetően védtelen volt a vízre bocsátásakor, hiányoztak mellőle azok a kísérőhajók, amelyek az amerikai vagy orosz flottában a hordozók védelmét ellátják. A Pentagon jelentése szerint ez mára megváltozott, a kínai haditengerészet hadrendbe állította az első példányokat a 052D kódnevű rombolókból, amelyek a hordozót kísérve képesek annak védelmét ellátni, ütőképes flottát építve a hajó köré. Az új hadihajók tűzereje elsöprő, köszönhetően a hazai fejlesztésű, hivatalos nevén „multifunkciós vertikális kilövőrendszernek”, ami azt jelenti, hogy egyszerre képes több rakétát indítani a hajó kilövőállása.

A jelentés szerint Kína nagy erőkkel dolgozik az amerikai Ohio osztályú atomtengeralattjárók lemásolásán is. Ezek a hatalmas tűzerővel bíró, víz alatti fegyverplatformok kb. 150 cirkálórakétát tudnak magukkal vinni és kilőni, ezen felül alkalmasak drónok, cirkálórakéták, illetve hagyományos kommandós csapatok bevetésére is. A nagy hatótávolságú, szárazföldi célpontok ellen is bevethető tengeralattjárók fontos lépést jelentenének afelé, hogy Kína ne csak a partmenti, nagyjából ezer tengeri mérföldes sávban ellenőrizze a tengereket.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!