Melyik a világ legerősebb hadserege?

További Tech cikkek

A második világháború óta jószerivel nem volt olyan fegyveres konfliktus a világban, ahol két nagyhatalom a teljes haderejével egymásnak feszült volna. A hidegháború végével szerencsére annak közvetlen veszélye is elmúlt, hogy ilyesmi bekövetkezzen, viszont hiába ért véget a fegyverkezési verseny, a világ országai azóta is eszement pénzeket ölnek a hadseregeik fenntartásába és fejlesztésébe. Hogy melyek ma a világ legerősebb hadseregei, azt csak megtippelni lehet - ebben segít a Global Firepower statisztikája, ami többek között az ENSZ és a CIA publikus adataira támaszkodva számolta ki, mennyire ütőképes egy-egy ország hadereje.

A haditechnikai szakértők minden ország haderejének értékelésekor több mint 40 faktort vettek számításba. A nyilvánvalóakon (mekkora a hadra fogható lakosság, mennyi és milyen fejlett repülő, tank, és hadihajó áll rendelkezésre) túl egy sor olyan nézőpontot is értékeltek, amelyek egy valós konfliktusban a harctereken túl eldönthetik a háború sorsát. Milyenek az adott ország nyersanyagkészletei, az energiafogyasztása, mekkora az aranytartaléka, hogy teljesít a gazdasága, milyen a közlekedési infrastruktúrája, a földrajzi adottságai, és így tovább. A lista összeállítói egyetlen döntő tényezőt hagytak figyelmen kívül, a bevethető nukleáris arzenált (és persze egy sor egyéb faktort is, a moráltól az általános hadi készültségig). Az alábbiakban tehát kizárólag a hagyományos hadviselés szempontjából mutatjuk be a világ tíz legerősebb haderejét. A top10-es listából kimaradt többek között Japán, Irán, Izrael, és Észak-Korea is - utóbbi csak a 29. helyen szerepel a listán, és a számok azt mutatják, hogy papíron az etióp és a lengyel haderő is ütőképesebb Kim Dzsongun hadseregénél. A teljes, 68 országot rangsoroló listát és az összes statisztikát itt nézheti meg, de most szólunk, Magyarországot hiába is keresné rajta.

10. Brazília

Bár egy átlagos magyar történelemtanár alighanem bajban lenne, ha fel kellene sorolnia három olyan háborút, amiben Brazília részt vett, a Wikipedia segít: az ország függetlenségének kikiáltása óta 17 háborút vívott, és ezekből 17 alkalommal győztesen került ki. Igaz, általában magánál gyengébbekkel kezdett – mentségére szóljon, hogy Dél-Amerikában Brazíliánál csak kisebb és szegényebb országok vannak. Ma a nagyhatalmi pozícióra törő ország csak tessék-lássék tart fenn aktív hadsereget (a 370 ezres létszám kisebb, mint például a jemeni haderőé), de azért a háttérben az 1,3 millió tartalékos tiszteletet parancsol.

Az évi 31 milliárdos hadügyi büdzsé elköltésekor a cél láthatóan csak annyi, hogy minden fegyvernemben lehetőleg két-háromszor annyit tudjon felmutatni, mint Argentína. Az igazi erejét a hatalmas nyersanyagkészlete, és félelmetesen pörgő gazdasága jelenti. A brazil lakosság vásárlóereje már nagyobb, mint a briteké, és egyszerre van az élvonalban a világ legnagyobb és leggyorsabban fejlődő gazdaságainak listáján - sokak szerint Brazília az új Kína.

9. Olaszország

Olaszország évi 32 milliárd dollárral a világ tizedik legmagasabb hadügyi költségvetésével rendelkezik, miközben az aktív hadseregének létszáma (293 ezer) csak a 18., a légiereje 770 géppel a 17., a haditengerészete 179 hajóval a 13. A technikai fejlettség mellett az is az olasz sereg javára szól, hogy benne vannak a gyakorlatban.

Igaz, nem úgy, mint mondjuk az izraeliek vagy az amerikaiak, akik egy sor konkrét háborút vívtak az elmúlt évtizedekben, de az olasz sereg az a brit és az amerikai mellett, ami 1980 óta a legtöbb ENSZ-békenenntartó misszióban vett részt.

8. Dél-Korea

Az északi fenyegetés miatt hatvan éve harckészültségben élő ország méreteihez képest hatalmas hadsereget tart fenn, minden tizedik dél-koreai vagy katona, vagy tartalékos. Ez az arány az izraelinél is magasabb, viszont az észak-koreainál nem: ott ezer emberből 386 valamilyen formában a hadsereghez kötődik.

A tüzérség és az önjáró lövegek kivételével minden fronton az északiaké a számbeli fölény a két Korea között, amit Dél azzal kompenzál, hogy négyszer annyit költ védelmi kiadásokra (évi 28 milliárd dollár), és úgy általában véve összehasonlíthatatlanul fejlettebb és gazdagabb, mint az éhínség sújtotta északi szomszéd.

7. Németország

Két vesztes világháború után a német haderő gyorsan újra a világ élvonalába emelkedett, bár a jó helyezését ma már inkább a háttérben Európa legerősebb gazdaságának köszönheti, mint a serege létszámának.

A légierő a bevethető harci gépeket tekintve a szaúdival és a tajvanival van egy súlycsoportban, a haditengerészete pedig csak a 33. a világon, a chilei és a dán mögött. Szintén eléggé elmarad az élvonaltól a szárazföldi sereg egyik legfontosabb mérőszámában, a harckocsik számában, a 408 német tankot a thaiföldi és a mongol sereg is übereli. Összehasonlításképpen (és annak illusztrálására, mekkorát változott a hadviselés fél évszázad alatt), a második világháborúban a Panzer- és Tigris-sorozat harkocsijaiból több mint 25 ezret gyártottak.

6. Franciaország

Bár a francia hadsereg a napóleoni háborúk jelentette csúcspont óta inkább csak rosszízű tréfák célpontja, mint rettegett armada, az ország éves hadügyi büdzséje egész Európában a legnagyobb (58 milliárd dollár, nagyjából annyi, mint a létszámban négyszer nagyobb orosz haderőé). Ahogy a többi európai ország, a franciák is elsősorban technikai fejlettséggel ellensúlyozzák a létszámbeli hátrányt.

Érdekesség, hogy ha összegezzük az európai országok hadseregeinek számait, a kínaival és az amerikaival összemérhető, néha azokat simán le is pipáló adatokat kapunk a légierő és a haditengerészet oldalán.

5. Nagy-Britannia

Európa legütőképesebb hadserege létszámban ugyan nem veheti fel a versenyt a nála nagyságrendekkel nagyobb és népesebb szuperhatalmakkal, de egyes összehasonlításokban még nem éppen katonai nagyhatalomként elkönyvelt országok is megelőzik.

Tankból például csak 227 van szolgálatban a brit seregben (ami éppen csak több, mint a háborút 200 éve nem vívott svájciban), a légiereje pedig a repülők számát tekintve a törökkel van egy szinten. A világtengerek egykori korlátlan ura ma 77 hadihajót tart fenn, ami kevesebb mint a katari vagy a lengyel haditengerészeté. Ennek ellenére magasan végzett a listán, amit technológiai fejlettségével, rengeteg pénzzel és erős gazdasági háttérrel ért el.

4. India

A több szomszédjával, különösen Pakisztánnal feszült viszonyban álló hatalmas ország 1,3 milliós hadsereggel, és 1,7 millió bármikor mozgósítható önkéntessel bír, a legnagyobb ereje mégis az, hogy évente 23 millió indiai fiatal éri el a besorozható kort.

A szárazföldi hadsereg legnagyobb ütőerejét a tankelhárító lövegek (51 ezer) és a tüzérség (6500 ágyú) adja, a haditengerészet és a légierő már elmarad tőlük - bár utóbbi a maga 1900 bevethető harci repülőgépével és 600 helikopterével ott van a közvetlen élvonal mögött.

3. Kína

Bár a 2010-es évek sok szempontból Kína szuperhatalommá válásáról szólnak, haderőben még nem ért el az ország a csúcsra. A kínai hadsereg legfőbb erőssége természetesen a tömege: a 2,3 milliós aktív létszám a világ legnagyobbja.

972 hadihajóval a kínai a legnagyobb haditengerészet a világtengereken, de a hátország is iszonyúan erős, 800 millió munkára fogható ember és 3000 milliárd dolláros arany-, illetve államkötvény-tartalék pörgetheti a kínai hadigépezetet szükség esetén. Az infrastruktúra és a technikai fejlettség az, amiben egyelőre elmaradnak a nyugattól, de már abban sem túl sokáig.

2. Oroszország

Az orosz hadsereg hagyományosan nyers erőben, a létszámban volt mindig is a világ legnagyobbja - ma azonban már csak a negyedig legnagyobb létszámú aktív hadsereget tudja felmutatni, hadra fogható népességben pedig csak a nyolcadik a világon.

A szárazföldi hadsereg felszerelése azonban több szempontból világelső, ilyen a 2600 önjáró löveg és a 112 ezer logisztikai jármű, vagy a haditengerészet 72 korvettje. Az orosz haderő legnagyobb erejét azonban mégis csak az ország puszta nagysága és gigászi nyersanyagkészlete jelenti, ezekben egy ország sem ér a nyomába.

1. USA

Amerika egyértelműen a technikai és gazdasági-pénzügyi fölényének köszönheti, hogy a lista élére került. Az évi 700 milliárd dolláros védelmi kiadások ötszörösen múlják felül a kínait és tízszeresen az oroszt, és hasonlóan nyomasztó az amerikai fölény a légierő területén is: 15 ezer az amerikai harci gépek száma, a következő legerősebb országnak alig 5 ezer van.

A súlyos olajfüggőség (napi 18 millió hordós fogyasztással szemben csak 10 milliós hazai termelés) ugyan ront az összképen, de összességében így is az amerikai a világ legerősebb hadereje. Ami természetesen csak játék a számokkal, és a gyakorlatban nem jelent sokat, ezt maguk az amerikaiak tudják a legjobban Vietnam óta.