Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1%

Digitális légtér építését segíti az X-47B

2013.07.09. 15:08

Májusban történelmet írt az amerikai haditengerészet X-47B jelű drónja, amikor emberi segítség nélkül felszállt az USS George H.W. Bush repülőgép-hordozó hajó fedélzetéről. Eddig egyetlen pilóta nélküli gép sem volt képes ilyesmire. De ez csak egyetlen történelmi rekord volt a sok közül, amit ezzel a géppel értek el, vagy fognak elérni. Az X-47B az első olyan "denevérszárnyú" harci repülő, amely hajóról száll fel és le, az első repülőgép-hordozóról működtetett sugárhajtású drón, és hamarosan az első önálló leszállást is felírhatjuk az X-47B neve alá. Bár a kísérletek során használt X-47B gépeket hamarosan nyugdíjazzák, nem túlzás azt mondani, hogy ezek a robotok teljesen átalakítják a haditengerészet légierejét.

Nem a Skynet része

Az egyik nagy tévedés az X-47B-vel kapcsolatban, hogy intelligens. Az igaz, hogy az X-47B kizárólag a fedélzeti számítógépeire és szenzoraira támaszkodva végzi el a leszállás és a felszállás műveletét, és autonóm módon közlekedik a levegőben, de csak a parancsok végrehajtásában a gépnek van némi önállósága. Hogy honnan hová kell eljutnia, és menet közben mit kell tennie, arról emberek döntenek, és ők adják ki az utasításokat egér és billentyűzet segítségével.

Ráadásul az X-47B-k sohasem lépnek be a hadi gépek kötelékébe. Bár képesek lennének fegyvereket hordozni, erre nem fog sor kerülni, mert a két létező példány csupán demonstrációs célokat szolgál. Az X-47B-kkel elvégzett kísérletek alapján fogják majd kifejleszteni azokat a lopakodó, nagy hatótávolságú drónokat, amelyek a haditengerészet szolgálatába állhatnak. Ezeket főleg megfigyelésre, kémkedésre akarják használni, és persze a haditengerészetnek jól jön egy olyan eszköz, amely az ellenség légvédelmén áthatolva pontos légicsapást tud mérni - mondjuk egy nukleáris létesítményre vagy egy rakétakilövő silóra.

Digitális légtér

Az X-47B fontos szerepet kap a repülőgép-hordozók digitalizálásában is. Amíg csak pilóta által vezetett gépek szálltak le a fedélzetre, az irányítók kézjelekkel is könnyen elboldogultak. A robotok azonban csak 1-sel és 0-val kommunikálnak. A robotrepülők másodpercenként százszor egyeztetik a GPS-en bemért helyzetüket a hajóéval, hogy napszaktól és időjárástól függetlenül tökéletes landolást hajtsanak végre. A gépek csendes kommunikációját kell valahogyan láthatóvá tenni a személyzet számára, hogy az amúgy is veszélyes munkahely ne váljon még veszélyesebbé a robotok megjelenésével.

Az emberek védelme érdekében az amerikai kongresszus arra kérte a repülésügyi hivatalt (FAA), hogy 2015-re integrálja a pilóta nélküli repülőket irányító rendszereket a civil és kereskedelmi légi forgalmat irányító rendszerekkel. Komoly kérdések merülnek fel, hiszen egy légtérben kell biztonságosan repülniük a robotoknak és az emberi pilótáknak. A repülés irányításában részt vevő személyzetnek ezentúl nemcsak hús-vér pilótákkal kell kommunikálniuk, hanem a robotokkal, vagy az azokat irányító katonákkal is, és bizonyos szintig meg kell bízniuk a robotokban, hogy azok valóban tartani fogják a kitűzött útirányt.

Amikor kiépül a rendszer, az Egyesült Államok most még analóg légi irányítását felváltja egy műholdakon alapuló digitális rendszer, amelyben minden szereplő folyamatosan információkat oszt meg egymással. Bár az X-47B pályafutása rövid lesz, a légi közlekedés megreformálásában betöltött szerepe óriási.