Küszöbön az évtized biznisze

Aligha lepett meg bárkit is, amikor augusztus végén bejelentették, a Verizon amerikai mobilszolgáltató anyacége kivásárolja a vállalatból annak kisebbségi tulajdonosát, a Vodafone-t. A cég már kétszer nekifutott az üzletnek, de se 2004-ben, se 2006-ban nem sikerült tető alá hozni a megállapodást. Akkor még 40 milliárd dollár körüli összegről volt szó az üzletrész áraként, most 130 milliárd lett a végső ár. 29 472 300 000 000 forint.

Fotó: Andrew Burton

A megállapodást egyébként a városi legenda szerint nem valami szupertitkos tárgyaláson, vagy sokcsillagos étteremben vacsora közben hozták tető alá két cég vezérei, hanem a New York Rangers egyik hokimeccsén, a Madison Square Garden nézőterén. Ez a harmadik legnagyobb értékű adásvétel az üzleti világ történelmében, az összeg nagyobb mint a teljes magyar államadósság. De vajon miért ér ennyit egy kisebbségi tulajdonrészen, mihez kezd ennyi pénzzel a Vodafone, és miért olyan fontos a Verizonnak, hogy ne legyen mellette tulajdonostárs?

Mi kerül ezen 130 milliárd dollárba?

A Verizon nem csak egyszerűen a legnagyobb amerikai mobilszolgáltató a maga 119 millió előfizetőjével, de egy sor másik fontos mutatóban is a legjobb az amerikai piacot uraló nagy négyesben (Verizon, AT&T, Sprint, T-Mobile). Náluk a legnagyobb az előfizetők növekedési üteme, havi átlagban plusz 1,3 millió ügyféllel; a legkisebb az előfizetők lemorzsolódási aránya (1,2 százalék vált más szolgáltatóra havonta); és a legnagyobb az egy előfizetőre jutó bevétel (55 dollár). A legutóbbi pénzügyi jelentés szerint negyedévente 30 milliárd dollár a cég forgalma, és ebből bő másfél milliárd a nyereség. A Verizon tehát jól fut, és a kilátásai is biztatóak – na de 130 milliárd dollár csak azért, hogy a profitot ne kelljen megosztani a kisebbségi tulajjal, ami amúgy sem tud beleszólni érdemben semmibe?

A kézenfekvő válasz az lenne, hogy az amerikai mobilpiac konszolidálódik, a nagy halak egyre-másra falják fel a kicsiket, és ebben a helyzetben a Verizon piacvezetőként sem engedheti meg magának, hogy ne tartsa házon belül az összes nyereséget és kontrollt. A T-Mobile nemrég vásárolta fel a MetroPCs szolgáltatót, a maga közel 10 millió előfizetőjével együtt, a Sprintet a japán Softbank olvasztotta be, az AT&T pedig a T-Mobile amerikai részlegének felvásárlásával próbálkozott meg, de az antitröszt-sóhivatal megakadályozta az üzletet (pedig egészen hasonló lett volna a menetrend, az európai óriáscég egy raklap pénzért cserébe kivonul az amerikai piacról). Ez azonban még mindig nem indokolná a 130 milliárdos óriásbizniszt.

A helyzet az, hogy nem csak az amerikai piac konszolidálódik nagy sebességgel, de az egész világpiac globalizálódik. Szakértők szerint a dolog vége az lesz, hogy egy maroknyi óriáscég marad meg, és ők fedik majd le az egész földgolyót, a kicsit pedig mind elhullanak (Magyarországon ez nem újdonság, mi ebbe születtünk bele, a piacot uraló három, egyenként 100 milliós előfizetői táború multival, a brit Vodafone-nal, a német T-Mobillal és a norvég Telenorral). Hogy ki él túl addig, hogy bekerüljön a néhány gigász közé, nagyjából azon múlik, hogy most mennyire ügyesen manőverezik – a Verizon pedig bátran feltett mindent egy 130 milliárd dolláros lapra és lépett.

Muszáj volt lépni, mert a piac is átalakulóban van: új előfizetői rétegeket megszólítani már csak a fejlődő országokban lehet, ahol sokkal kevesebb az egy ügyfélre jutó bevétel, mint a fejlett piacokon – ahol az előfizetőszámok növekedése egyre lassul. Ebben a helyzetben a cégeknek arra kell hajtaniuk, hogy minél több szolgáltatást adjanak el a már meglevő előfizetőiknek. Például az iszonyúan drága 4G-hálózatok kiépítésével, aminek most még abban a szakaszában vannak a cégek, ahol rendületlenül kell tolni a befektetésekbe a pénzt, reménykedve abban, hogy hamar eljön az a fázis, amikor már megtérül a dolog (persze akkor már valami egészen más, újabb pénznyelő muszáj-fejlesztés lesz napirenden).

A jövő az egy kézben összefutó mobilos, kábeltévés, internetes és tartalomszolgáltatásé. Itt aztán az eddig is éles konkurenciaharcba még olyan szereplő kapcsolódnak be, mint az óriás kábelcégek (mint Amerikában a Time Warner vagy a Comcast), az internet irányából érkező Google vagy Amazon, esetleg a kütyüfrontról besoroló és a szolgáltatási oldalon őrülten terjeszkedő Apple. A Verizonnak alapvető érdeke volt, hogy ebbe a csatába úgy menjen bele, hogy egy kézben van a mobilos, internetszolgáltatói és kábeltévés biznisze, és egyik a másikat erősíti.

Most lesz jó Vodafone-részvényesnek lenni

Egy ekkora üzlet természetesen nem úgy néz ki, hogy a Verizon főhadiszállásáról áttalicskáznak pár raklap százdollárost a Vodafone-székházba. Az összeg közel felét, 58,9 milliárd dollárt készpénzben adja a Verizon, ezt egy az egyben hitelből szerzi be, összesen öt banktól. A cég hitelállománya ezzel 116 milliárd dollárra nő, ami forintban 26216 milliárdot jelent, vagyis a legnagyobb és legmenőbb amerikai mobilcég adóssága így nagyobb lesz, mint a magyar államé.

Fotó: Lionel Bonaventure

A készpénzes rész mellett 60,2 milliárdot Verizon-részvényekben kap meg a Vodafone, a maradék 11 milliárdot pedig további kisebb csereüzletekben, például az olasz Omnitel szolgáltatóban meglevő Verizon-tulajdonrész kerül át a Vodafone tulajdonába.

A Vodafone a vételár nagy részét, pontosan a 71 százalékát, 84 milliárd dollárt nemes egyszerűséggel osztalékként szétosztogat a részvényesei között. Jó eséllyel ez lesz a legnagyobb osztalék, amit valaha cég a saját részvényeseinek kifizetett. A maradék egy részéből saját adósságait törleszti a Vodafone, egy komolyabb összeget elvisz az adó is, becslések szerint nagyjából 30 milliárd dollár marad a cég számláján szabadon elkölthető-befektethető formában.

Az adónál álljunk meg még egy szóra, az ugyanis borítékolható, hogy súlyos botrány fog születni belőle. Egy ekkora üzlet után nagyjából 20 milliárd dollárnak illene lennie az adótehernek, a két cég háza tájáról kiszivárgó hírek szerint azonban meg fogják úszni valahol 5 milliárd magasságában az egészet, ráadásul azt is az amerikai adóhivatal nyeli le, miközben a britek (a Vodafone ugyebár brit cég) hoppon maradnak. Ez úgy lehetséges, hogy a Vodafone amerikai részlege (ami eladja a Verizon-tulajdonrészt) papíron egy holland holdingcég tulajdonában van, aminek nem kell adóznia a gigászi bevétele után. A holland trükkel egyébként sok más óriáscég is él, és spórol meg milliárdos nagyságrendben adót. A britek eddig is lázadoztak a dolog ellen, most, hogy nagyjából 13 milliárd font adóbevételtől esnek el, minimum a duplájára fog emelkedni a hangerő.

Mit kezd a Voda a pénzzel?

Akárhogy is, a Vodafone-nál az üzlet végén nagyjából 30 milliárd dollár fog tisztán megmaradni, amit vélhetőleg rögtön neki is áll elkölteni a cég, amíg a boldog részvényesek az osztalékuk számolgatásával vannak elfoglalva. Nagyjából 10 milliárdnak már megvan a helye: a Project Spring fantázianevű, hatalmas európai infrastruktúra-fejlesztési tervet finanszírozza meg belőle a cég, ami három évig tart majd, és a végére a világ legjobb és legmegbízhatóbb 4G-hálózata lesz az eredmény, ami Európa területének 90 százalékát lefedi. És ezen a ponton már a magyar felhasználók is profitálnak majd az amerikai mobilpiac gigaüzletéből.

Fotó: Andrew Burton

És emellett még bőven marad pénz cégfelvásárlásokra is, a pletykák szerint az első felvásárlási célpont a brit Liberty Global telekomcég (többek között a magyar UPC is ehhez a cégcsoporthoz tartozik), ami az egész európai kábeles piacon növelné meg alaposan a Vodafone súlyát. Rebesgetik még a spanyol Jazzlet és Ono és az olasz Fastweb nevét is, illetve a frissen felvásárolt német kábeles szolgáltató, a Kabel Deutschland rendbetételéhez is jól fognak jönni a Verizon-féle milliárdok.

Érdemes megjegyezni, hogy az üzlettel a Vodafone ugyan megerősíti európai pozícióit, és az amerikai visszavonulással Európára és a harmadik világra koncentrálja az erőit, összességében mindenképpen csökkenni fog a súlya a piacon. Ez pedig éppen annak köszönhető, hogy brutális mennyiségű pénzt oszt szét a részvényesei között, akik ezért minden bizonnyal nagyon szeretni fogják, és a részvényárfolyam is biztosan meglódul, de a végkicsengés mégiscsak az, hogy 84 milliárd dollár kerül a át a Vodafone tulajdonosainak a számláira a cég zsebéből. Aztán hogy ezt ők mire költik el, az már egy másik történet.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!