Minden kapcsolati hálót ismer az NSA

Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (NSA) több százmillió kapcsolati listát és címjegyzéket gyűjtött be a világ több országában az email- és üzenetkülő fiókokból – írta az Edward Snowden által átadott dokumentumokra alapozva a Washington Post.

Az NSA egyik legfontosabb védekezési érve a botrány kirobbanása óta, hogy célzottan gyűjtötték az adatokat, különösképp az amerikaiak esetében, de a mostani kiszivárogtatás már nem az első bizonyíték arra, hogy a hírszerzés tömeges adatgyűjtést végzett. Jelen esetben a címlisták nagyon fontos információnak számítanak, mivel megfelelő elemző szoftverekkel kiválóan fel lehet térképezni az érintettek kapcsolati hálóját, mely az adott személy profiljának elkészítésekor kiemelkedő fontosságú. (A külföldiek esetében nem olyan meglepő, hogy az NSA megfigyeléseket végzett, hiszen a FISA törvény értelmében a szervezet viszonylag szabadon kémkedhet a világ más országainak polgárai után. Az amerikaiak jogait azonban szigorúan védi az alkotmány, így – elvileg legalábbis – kemény feltételekhez van kötve megfigyelésük.)

A dokumentumok szerint az NSA erre szakosodott osztálya (Special Source Operations) tavaly egyetlen nap alatt a Yahoo! szolgáltatásából 444 743, a Hotmailből 105 068, a Facebook közösségi oldalról 82 857, a Gmailből 33 697, egyéb szolgáltatásokból 22 881 kontakt-, illetve címlistát szerzett meg. Ha ezt átlagosnak tekintjük, akkor a cég egy év alatt negyedmilliárd ilyen adathoz jutott hozzá. Az adatgyűjtést az tette lehetővé, hogy az NSA titkos megállapodásokat kötött: vagy közvetlenül a külföldi távközlési cégekkel, vagy pedig az együttműködő titkosszolgálatokkal.

Az Egyesült Államokban a vád újra az, ami korábban: a tömeges adatgyűjtés folytán sok millió amerikai is érintett, akiknek az adatait felhatalmazás nélkül gyűjtötték be. Erre a vádra még a nyáron, a telefonhívások adatainak rögzítésének nyilvánosságra kerülésekor Keith Alexander tábornok, az NSA vezetője azt mondta, hogy a tömeges adatgyűjtés szükséges a terrorizmus elleni harcban, „a tűt csak így lehet megtalálni a szénakazalban”, mondta akkor.

Az NSA-nek a címlisták megszerzéséhez nem volt szüksége arra, hogy megállapodással vagy illegálisan behatoljon a szolgáltatók szervereire, ezeket az adatokat röptében, az adatáramlás sok más pontján is meg lehet szerezni, de a Post és más lapok természetesen megkérdezték a nagy szolgáltatókat az új kiszivárogtatásról.

A Google szóvivője elmondta, hogy ők ilyen adatokat nem adtak át a kormánynak, és arról sincs tudomásuk, hogy ezeket tőlük szerezték volna meg. Szinte szó szerint ugyanezt fogalmazta meg a Microsoft és Facebook képviselője is.